Gasztronómia

Kóser gasztro: Töltött paprika sütőben

A szombaton tiltott 39 fő munka között ételkészítéssel kapcsolatos tevékenységek is szerepelnek, mint például a dagasztás, vagy a darálás, és természetesen elektromos eszközöket sem használhatunk. Tilos a főzés, a forralás, a sütés, a grillezés, és tüzet sem gyújthatunk, vagy olthatunk el szombaton. Van azonban mód arra, hogy a már előre elkészített ételt melegen tartsuk, vagy… Tovább Kóser gasztro: Töltött paprika sütőben

Bővebben »

Kóser gasztro: loksn (gluténmentes tészta)

Az előző héten egy levest javasoltunk, melyben, az ómerszámlálás tematikájának megfelelően, árpa is főtt a többi zöldséggel együtt. Ezen a héten egy levesbetétet ajánlunk, mely a hagyományos askenázi konyhában peszáchkor kerül általában elő, ám valójában egész évben fogyaszthatjuk. Ez a levesbetét a loksn. A zsidó konyha nem csak ezt a levesbetétet adta a világnak. Szintén… Tovább Kóser gasztro: loksn (gluténmentes tészta)

Bővebben »

Kóser gasztro: zöldségleves gerslivel

Az ómerszámlálás időszakának első 32 napja gyászidőszak a zsidó hagyomány szerint. Ezen időszakban nem kötnek házasságokat, nem nyiratkoznak, nem borotválkoznak, és nem tartanak nagyszabású ünnepségeket. Ennek az az oka, hogy Rabbi Akivának 12 ezer pár, vagyis 24 ezer tanítványa halt meg ebben az időszakban. A Talmud leírja, hogy a tanítványok egy, a torkot és a… Tovább Kóser gasztro: zöldségleves gerslivel

Bővebben »

Keveredő ízek az izraeli konyhában

Az izraeli konyha alapját még az államalapítás előtti időkben vetették meg egyrészt az Ottomán Birodalomba arab országokból (Szíria, Libanon, Törökország) bevándorolt szfárádi zsidók, akik Jeruzsálem arisztokráciájaként váltak ismertté, másrészt pedig az askenázi területekről az országba érkező, különösen vallásos és igen szegény csoportok. Előbbiek kifinomult konyhaművészetet, burekászt, piláfokat, töltött zöldségeket és keleties fűszereket hoztak magukkal, utóbbiak… Tovább Keveredő ízek az izraeli konyhában

Bővebben »

Kóser gasztro: macesztorta

A zsidók számára sávuot, a tóraadás ünnepe csúcspontja annak a peszáchkor elkezdődő folyamatnak, melynek során egyre magasabb szintre emelkedünk, levetkőzve velünk született, materiális természetünket, hogy szabad emberekként fogadhassuk el az Örökkévaló Tóráját. Az igazi szabadságot akkor érhetjük el, ha tudjuk, hogy mi az, ami igazán jó nekünk – a testnek és a léleknek egyaránt -,… Tovább Kóser gasztro: macesztorta

Bővebben »

Kóser gasztro: lilahagymás salátaöntet

Egyetlen zsidó ünnephez sem tartozik annyi étkezési szabály és a szabályokra épülő szigorítás (chumrá), valamint ezerféle szokás, mint peszáchhoz, a szabadság ünnepéhez. A kóser konyha szigorú szabályai mellé a kovászos ételek tilalma társul. Vannak, akik különösen figyelnek arra, hogy csak smurá mácát, vagyis őrzött maceszt fogyasszanak, és ezen belül is vannak, például a lubavicsi haszidok,… Tovább Kóser gasztro: lilahagymás salátaöntet

Bővebben »

Kóser gasztro: 8-féle chároszet

Ismerjék meg a spanyol, olasz, marokkói, jemeni, kínai és indiai változatot is! A zsidó nép történetének évezredei során sokszor kényszerült száműzetésbe, különböző csoportjainak rendszeresen el kellett hagynia előző otthonát, hogy más országban újrarendeződve ott folytathassák az életüket, ahol az előzőben abbahagyták. Mindig és minden korban segítette őket ebben az, hogy a Tóra tanításai által bárhol… Tovább Kóser gasztro: 8-féle chároszet

Bővebben »

Kóser gasztro: padlizsánkrém

A Lubavicsi Rebbének az volt a szokása, hogy kézzel sütött smurá, vagyis őrzött maceszt ajándékozott peszách előtt a híveinek, spirituális ajándékként. Órákon át osztogatta a hosszú sorokban érkező zsidók számára a maceszt, melyről a Zohár, a kabala egyik könyve azt mondja, hogy a „hit eledele”, melynek fogyasztása erősíti a lelket. A smurá kifejezés arra utal,… Tovább Kóser gasztro: padlizsánkrém

Bővebben »

Kóser gasztro: céklalevél-saláta

Bár már március közepe van, Magyarországra visszatért a tél. Így időszerű a következő történet, amely a Báál Sém Tovról szól. A harmadik lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel rabbi, más néven a Cemách Cedek (1789-1866) mesélte tanítványainak a chászidizmus alapítójáról: „A Báál Sém Tov nagyon kedvelte a fényt. Amikor a tanítványai tudták, hogy mesterük közeledik, mindig számos… Tovább Kóser gasztro: céklalevél-saláta

Bővebben »

Kóser gasztro: csokis rizspehely

Egy hét telt el purim ünnepe óta, és a zsidó háztartásokban folyik a peszáchi készülődés. A háláchá szerint egy-egy ünnep előtt harminc nappal kell megkezdeni az adott jeles napra való felkészülést és a vonatkozó törvények tanulmányozását. Sokakban felmerül a kérdés: miért van olyan közel egymáshoz ez a két ünnep, mi kapcsolja össze őket? A Talmudban… Tovább Kóser gasztro: csokis rizspehely

Bővebben »

Kóser gasztro: minden, amit a hámántáskáról tudni kell

Honnan ered az édesség, és mit jelent a neve? Bár a világ legnagyobb részén ádár hó 14-én van a purim, a zsidó nép fővárosában, Jeruzsálemben ádár 15-én ünneplik purimot. Ezt a napot Susán-purimnak nevezik, utalva arra, hogy – amint a megilában (Eszter könyve) olvashatjuk – Áchásvéros király fővárosában, Susánban egy nappal később támadtak a zsidókra… Tovább Kóser gasztro: minden, amit a hámántáskáról tudni kell

Bővebben »

Kóser gasztro: batátaleves csirkemellel

 „Taníts minket, Rebbe” – kérlelték a tanítványok mesterüket, a Báál Sém Tovot. „A Talmud azt tanítja, hogy az Örökkévaló ros hásánákor dönt az ember megélhetéséről az egész elkövetkező évre. Egy pár sorral később azonban az áll a Talmudban, hogy az ember szerencséjéről minden nap újra határoznak. Hogyan lehet mindkét állítás egyszerre igaz? ” A Báál… Tovább Kóser gasztro: batátaleves csirkemellel

Bővebben »

Kóser gasztro: csokicsipsszel töltött sütemény

Csütörtökön köszöntött ránk ádár hónap kétnapos ros chodese, vagyis újholdja. Mivel az újhold speciálisan a nők ünnepnapja, ebből az alkalomból a nők különleges imáiból ismertetünk néhányat, majd egy egyszerű süteményreceptet is bemutatunk. A zsidóság minden alkalomra, élethelyzetre, még a leghétköznapibb cselekedetre is kínál áldást vagy imát. Vannak imák, melyeket speciálisan, vagy jellemzően inkább a nők… Tovább Kóser gasztro: csokicsipsszel töltött sütemény

Bővebben »

Kóser gasztro: Sült karfiol besamel-mártással

Az előző héten, a Jitró hetiszakaszban olvasták fel a zsinagógákban a tóraadás történetét.  A Tórában leírt törvényeket a zsidóknak meg kellett tanulnia, többek között meg kellett ismerkedniük a kóserság összetett parancsolataival. Amíg ez meg nem történt, addig elvben sem állt fenn a lehetősége annak, hogy húsos ételt fogyasszanak, hiszen a kóser vágás törvényeinek elsajátítása komoly… Tovább Kóser gasztro: Sült karfiol besamel-mártással

Bővebben »

Kóser gasztro: csokoládé

És volt a harmadik napon, midőn reggel lett, akkor volt mennydörgés; és villámlás és sűrű felhő a hegyen és igen erős harsona hang; és megrémült az egész nép, mely a táborban volt. És Mózes kivezette a népet Isten elé a táborból, és megálltak a hegy tövében. A Szináj hegye pedig egészben füstölgött, mivelhogy leszállott rá… Tovább Kóser gasztro: csokoládé

Bővebben »

Kóser gasztro: tárkonyos bárányleves

És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz…: Szóljatok Izrael egész községéhez…: E hónap tizedikén vegyen magának ki-ki egy bárányt… Ép bárány, hím, egyéves legyen számotokra… És legyen nálatok őrizet alatt tizennegyedik napjáig e hónapnak; akkor vágja le azt Izrael községének egész gyülekezete, estefelé. És vegyenek a vérből és tegyenek a két ajtófélre és a felső… Tovább Kóser gasztro: tárkonyos bárányleves

Bővebben »

Kóser gasztro: mustáros pulykacomb

Tegnap, tévét hó 24. napján volt a chábád hászidizmus alapítója, az Álter Rebbe, héberül Ádmor háZáken (a.m. az öreg rebbe) halálozási évfordulója. A ljádi Sneur Zálmán rabbi 1745-ben született Lioznóban (akkor Litvánia, ma Belorusszia) és 1812-ben hunyt el; a sírja és a fölé épített ohel (a sírt magába foglaló építmény) az ukrajnai Hadicsban található. Az… Tovább Kóser gasztro: mustáros pulykacomb

Bővebben »

Kóser gasztro: hamis túrógombóc

A kóser étkezés törvényei megkövetelik, hogy csakis olyan tejet használjunk, melyet kóser állattól – tehéntől, báránytól, vagy kecskétől – fejtek. A tejtermékek előállítását másgiáchnak, vagyis szombattartó kósersági felügyelőnek kell ellenőriznie. Amennyiben az állat megfejését is ellenőrzi megfelelő ismeretekkel rendelkező, szombattartó zsidó, akkor azt a tejet, illetve a belőle készült tejterméket cháláv jiszráelnek, vagyis zsidó tejnek… Tovább Kóser gasztro: hamis túrógombóc

Bővebben »