Gasztronómia

Kóser gasztro: Cracker

Télen korán bejön a szombat, vacsora után még bőven marad idő beszélgetni, társasjátékot játszani. Ehhez kínálunk egészséges ropogtatnivalót a családnak egy pohár tea mellé. Egyszer a polnojei Jáákov Joszef rabbi, akit Toldosznak is neveznek, együtt utazott egy ló vontatta kocsin a horodenkai reb Náchmánnal. Mezibusba tartottak, hogy együtt ünnepeljék a szombatot mesterükkel, a Báál Sem […]

Bővebben »

„Lövivá chámá umetuká” – Hanuka a konyhában

  Miről szólnak a zsidó ünnepek? El akartak minket pusztítani, nem sikerült, együnk. Legalábbis a vicc így tartja, és pontosan ez történt a hanukai történetben is: a görögök kultúránk megsemmisítése által próbáltak elpusztítani minket, azonban az Örökkévaló megsegítette népét, az elnyomó többség ellen lázadó kis sereg győzelmet aratott, és az egy napra való olaj nyolc […]

Bővebben »

Főzzünk zsidósan!

Mi is az a zsidó szakácskönyv? Leginkább olyan receptek gyűjteményének nevezhetjük, melyek valamilyen módon kapcsolódnak a zsidósághoz vagy a zsidókhoz, és természetüknél fogva betekintést engednek a zsidók mindennapjaiba, kulturális hagyományaiba és vallási szokásaiba. A zsidóság szétszórtságából adódóan ahány közösség, annyiféle ételválaszték és ízvilág – és persze annyiféle zsidó szakácskönyv is létezik. A zsidóságnak kezdetek óta […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Wokban párolt zöldségek

párve, tojás- és gluténmentes 6 répa vékonyra karikázva 2 közepes fej hagyma, felkockázva 4-5 gerezd fokhagyma apróra vágva 1 padlizsán, kis kockákra vágva 2/3 pohár csicseriborsó (konzerv, vagy otthon főzött) 2 ek. olívaolaj Só, bors, őrölt koriander ízlés szerint 2 ek. szezámmag 1/2 bögre felaprított petrezselyem, vagy friss koriander A zöldségeket wokba tesszük, az olajjal […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Pulykahúsos sólet kolbásszal

A második Szentély korában a zsidóságon belül létezett egy cádukim (szadduceusok) nevű szekta, melynek tagjai nem hittek a Szóbeli Tan isteni eredetében, ezért az Írott Tan általuk helyesnek vélt interpretációja szerint éltek. Azt a mondatot, hogy „Ne gyújtsatok tüzet mind a ti lakóhelyeiteken a szombat napján.” (M.II. 35:3) úgy értelmezték, hogy semmiféle tűz nem éghet […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Lencsefőzelék

Egy tál lencse. A lencsét ősidőktől fogva termesztik a Közel-Keleten. A zsidó hagyományban ez a fehérjékben és élelmi rostokban igen gazdag élelmiszer a gyászidőszak szokásai közt játszik szerepet: korongszerű alakja az élet körforgásának folyamatosságát szimbolizálja, a kezdet és vég nélküliséget, a folyamatos megújulást, és ezzel párhuzamosan a folyamatos elmúlást. Egy másik magyarázat szerint, ahogyan a […]

Bővebben »

Kóser gasztro: káposztasaláta

Az ecet csodája Egy péntek este, amikor már meggyújtották a szombati fényeket, és Chániná ben Doszá rabbi épp el akart indulni a zsinagógába, a lánya sírva fordult hozzá. „Mi történt?”- kérdezte. „Szörnyű hibát követtem el, apám”- felelte a lány. „Ecetet töltöttem olaj helyett a kis lámpásokba, így hamar ki fog hunyni a láng, és sötétben […]

Bővebben »

Kóser gasztro: müzliszelet

A lubavicsi Rebbe története a Báál Sém Tovról Jiszráel ben Eliézer rabbi, aki később a Báál Sem Tov néven a hászidizmus alapítójaként vált ismertté, korai éveiben rengeteget utazott. Egyszerű falusi emberként járt tanyáról tanyára, faluról falura, és mindenhol megkérdezte a helyieket – a terhe alatt görnyedő vízhordót, a piacon áruló kofát, a homokban játszó gyermeket: […]

Bővebben »

A kóser gasztro: Csokoládés-grillázsos kosárkák

A zsidó hagyományban több helyen is szerepel a dió. Legismertebb talán a peszáchi chároszet (chrajszesz) – az almából, dióból és borból álló keverék. Két másik, egymásnak meglehetősen ellentmondó szokás is kapcsolódik a dióhoz, melyet héberül egoznak (אגוז) neveznek. A héber betűk nemcsak hangokat, hanem számokat is jelölnek, így minden szónak van számértéke: a szót alkotó […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Márványos sütemény

Ezen a szombaton olvassuk a Tórából a második hetiszakaszt, melynek címe Noách (Noé), és többek közt az özönvíz történetét meséli el. Az emberek Noách nemzedékében gonoszak voltak, és nem hallgattak az Örökkévalóra, ezért elhatározta, hogy özönvízzel semmisíti meg az emberiséget. Csupán Noáchot és családját kímélte meg, mivel a férfi szentéletű ember volt a nemzedékében. Az […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Csirke egészben, zöldségekkel

Chániná ben Doszá rabbi kétezer évvel ezelőtt élt Izraelben. Híres volt arról, hogy csodákat tudott tenni, és arról is, hogy különleges pontossággal tartotta be a micvákat. Bár szorgalmasan dolgozott, mégis nagy szegénységben élt családjával együtt. Mindig másokért imádkozott, soha sem magáért. És ha talált valamit, nem tartotta meg magának, hanem visszajuttatta jogos tulajdonosának. Történt egyszer, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Kakaós-fahéjas rugelách

A Tórát hivatásos tóramásoló, a szófer írja pergamenre. Az elkészült pergamenfüzért két farúdra  tekerik fel,  melyet éc  chájimnak, az élet fájának nevezünk. A vasárnap este ránk köszöntő smini áceret-szimchát torá ünnepén – amikor befejezzük és egyben újra el is kezdjük a Tóra felolvasását – szokás töltött, feltekercselt ételeket felszolgálni, mivel azok a Tórára emlékeztetnek. Ezek […]

Bővebben »

Kóser gasztro: gyümölcskompót

A bál táschit – a rombolás és a pazarlás tilalma – központi szerepet játszik a zsidó értékrendben.  A szükségtelen rombolás tilalmának alapja ez a két tórai mondat: 19. Ha ostromolsz egy várost hosszú időn át, harcolván ellene, hogy bevedd azt, ne pusztítsd el fáját, fejszét emelvén rá, mert ehetsz róla, de ki ne vágd azt, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Egyszerű mézes sütemény

Ros hásánától egészen szimchát toráig, vagyis az újévtől a Tóra örömünnepéig mézbe mártjuk a kerekre font szombati és az ünnepi kalácsot, ezzel fejezve azt a kívánságunkat, hogy kerek és édes legyen az évünk. Ebben az időszakban népszerű vendégek az asztalokon a mézzel készült édességek is. Három férfi érkezett 1785-ben a frissen Berdicsevbe költözött Lévi Jicchák […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Marhasült

A szombattartás parancsolatának egyik fontos eleme a sábát élvezete – oneg sábát. Ennek az is része, hogy az ember jó ételeket eszik és bort iszik (természetesen nem a lerészegedésig), illetve a pihenésre is szán időt. Bár Bölcseink szerint nem vagyunk kötelesek húst enni a szombati étkezések alkalmával, mégis szokás megtisztelni a szombatot azzal, hogy különleges, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: zsidótojás

Hogyan nyerte vissza a zsidótojás jól megérdemelt helyét a magyar konyhában? A háború utáni Magyarországon sok zsidó család tagadta meg zsidó identitását, keresztelkedett ki, vagy egyszerűen csak nem beszéltek többé arról, hogy ők zsidók. Az ételek azonban: a sült libamáj, a maceszgombócos marhahús leves, a csirkeaprólékkal gazdagított zöldborsó leves tovább éltek a családokban. És a […]

Bővebben »

Kóser gasztró: Egyszerű kakaós sütemény

És egy történet a szerelemről. A Báál Sém Tov tanítványai különlegesen megtervezett sábátot készítettek elő mesterük számára. Péntek délután, nem sokkal naplemente előtt, mindannyian körülülték az asztalt, és a gyertyagyújtásra kiválasztott tanítvány nekilátott, hogy teljesítse feladatát. A Báál Sem Tov ekkor egy jóízűt nevetett. A tanítvány nem értette, mi történt. Később, amikor már a vacsoránál […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Vörösboros marharagu

Volt egyszer egy zsidó, akinek volt egy tehene. Hat napon át munkálkodtak a kis szántóföldön, szombaton azonban pihentek – a gazda is és a tehén is. Az ember azonban annyira elszegényedett, hogy nem volt más választása: el kellett adnia a tehenét. Az állat új tulajdonosa, aki nem volt zsidó, egész héten dolgoztatni akarta az állatot, […]

Bővebben »