Gasztronómia

Kóser gasztro: Sajtos-olajbogyós gofri

Bölcseink megtiltották, hogy tejes vagy húsos kenyérfélét készítsünk. Ennek az az oka, hogy attól tartanak, esetleg megfeledkezünk arról, hogy az adott kenyérféle tejjel vagy zsírral készült, és az ellenkező fajtájú étellel esszük, áthágva ezzel egy tórai tilalmat. Ezt az elvet nevezzük a Tóra kerítésének: a rabbik szélesebb tilalmat fogalmaznak meg, mint a Tóra, hogy biztosítsák, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: karamell

Hanuka kiszlév hónap 25-én kezdődik, és az ünnep hetedik napján lépünk be a zsidó naptár Ros Hásánától számított negyedik, niszántól számított tízedik hónapjába, tévétbe. A hónap neve – mint más hónapoké is – az ókori Babilóniából származik, és kapcsolódik a héber „tov” – „jó” szót is magába foglaló szócsaládhoz. Hanuka utolsó napjaiban, ahogy egyre több […]

Bővebben »

Hanuka, az olajban sütés ünnepe

Ha Hanuka, akkor olaj. Az ablakokban olajmécses, a konyhákban olajszag, az asztalokon olajjal készült ételek. Az olaj azonban nem csak a hanukai történettel vonult be a zsidó életbe – sőt magukat a zsidókat is az olajhoz hasonlítja a hagyomány. Most minden megtudhatunk erről a különleges alapanyagról.  A zsidó hagyományban az olajjal először mint különféle szent […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Búzadarás sütemény citromos sziruppal

Hetiszakaszunk, a Vájesev Joszef (József) történetével indul: Joszef pedig álmodott álmot és tudtára adta testvéreinek… És mondta nekik: Halljátok csak ezt az álmot, melyet álmodtam. Íme, mi kévéket kötöttünk a mezőn, és íme, fölállt az én kévém és állva is maradt, és íme, körülveszik a ti kévéitek és leborulnak az én kévém előtt. (M.I. 37:5-7) A […]

Bővebben »

Kóser gasztro: gazpacho

Egyszer a Báál Sém Tov maga köré gyűjtötte tanítványait, hogy meglátogassanak valakit, aki igazán komolyan veszi a vendégfogadás micváját. Befogattak a kocsiba, és útnak eredtek. Hegyen-völgyön át utaztak, mire késő délután egy faluszéli fogadóba értek. A fogadós boldogan üdvözölte őket, és haladéktalanul behívta őket, hogy látogatásuk által teljesíthesse a háchnászát orchim micváját. A Báál Sém […]

Bővebben »

Kóser gasztro: mákos guba

Bónusz: Kókusztej házilag Ábá Tácháná jókedvűen ment hazafelé, hátán mindenféle jóval megrakott zsákjával. Közeledett a szombat, és örült, hogy családját finomságokkal láthatja el az Örökkévaló szent napján. Egyszer csak nyöszörgést hallott, és ahogy körülnézett, egy tetőtől talpig vérző sebekkel borított zsidót látott meg a bokrok között. „Ábá Tácháná, ments meg! Vigyél haza a családomhoz!”- könyörgött […]

Bővebben »

Kóser gasztro: bárány kebab

A hagyomány a zsidó népet bárányokhoz hasonlítja. A bárány szelíd, csendes állat, és nagyon érzékeny is: ha valahol ráütnek egy kicsit, azt az egész testében érzi. Ha egy zsidót bántalmaznak, az az egész népre hatással van. A bárány védelmezője a juhász, és ugyanúgy csak az ő védelmére számíthat, ahogyan a választott nép is csak Istenben […]

Bővebben »

Kóser gasztro: pizza

Ezekben a hetekben a zsidó nép első ősapja, Ávráhám életéről szólnak a hetiszakaszok. Ávráhám – sok egyéb pozitív tulajdonsága mellett – különösen híres volt a vendégszeretetéről. A Midrás szerint sátrának mind a négy égtáj felé volt bejárata, hogy a megfáradt vándoroknak ne kelljen keresgélniük, hanem rögtön be tudjanak menni. És megjelent neki [Ávráhámnak] az Örökkévaló […]

Bővebben »

Kóser gasztro: a pulyka

A négylábúak és a halak tekintetében a Tóra meghatároz bizonyos jeleket, melyek alapján felismerhetjük a kóser állatokat. A madarakkal kapcsolatban azonban csupán 24 madárfajtát sorol fel, amelyek nem kóserek (M.III. 11:13-19 és M.V. 14:12-18). Ebből az következik, hogy valószínűleg a legtöbb madár kóser, és csupán néhány kivétel létezik. Az évszázadok során azonban elveszett az a […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Lisztmentes mák- és diótorta

A dió megítélése kettős a zsidóságban: vannak időszakok, amikor jót, és vannak, amikor rosszat jelent. Ros hásánától kezdve egészen jom kipurig tartózkodunk a dióevéstől. A dió – héberül egoz – szó számértéke (a héber betűket számokként is felfoghatjuk, így minden szó egyben egy számot is jelent) 17. Ugyanannyi, mint a bűn – chet – számértéke, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Búzás halleves

Az előző szombaton kezdtük újra a Tóra éves ciklusát, és olvastuk az első fejezetet, a Berésitet. A fejezet vége vezeti be az ezen a szombaton felolvasott Noách fejezetet, vagyis az özönvíz történetét. „És mondta az Örökkévaló: Eltörlöm az embert akit teremtettem, a föld színéről, embertől baromig, csúszómászóig és az ég madaráig, mert megbántam, hogy alkottam […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Fahéjas-mazsolás bárchesz (ünnepi kalács)

A szukot ünnepét közvetlenül követő smini áceret/szimchát torá kettős ünnepe az újrakezdés ünnepe. Ezen a napon fejezzük be és kezdjük újra olvasni a Tórát, melyet bölcseink úgy osztottak fejezetekre, hogy egy év alatt végigolvassuk az egész szövegét. Szimchát torákor, a Tóra örömünnepén befejezzük az utolsó fejezettel az éves olvasási ciklust, és rögtön újra is kezdjük. […]

Bővebben »

Mit eszünk, amikor nem eszünk? – a zsidó böjtök gasztronómiája

A zsidó hagyomány előír bizonyos böjtnapokat: két teljes, 25 órás evés- és ivástilalmat, jom kipurt és tisá beávot, valamint négy kisebb böjtnapot, melyeken az esthajnalcsillag felkeltétől az est beálltáig tart az evés- és ivástilalom. Ezek közül kettő esik a nyári időszakra: támuz 17. és áv 9. Ezen felül ismertek egyéb, aktuális helyzethez köthető, személyes böjtök, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: tejszínes mangókrém

Könnyű desszert az ünnepi időszakot megelőző napokra. „Mindennek megvan a kora, és ideje van minden dolognak az ég alatt. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje van az ültetésnek és ideje az ülte­tés kiszakításának. Ideje van a megölésnek és ideje a gyógyításnak; ideje a lebontásnak és ideje az építésnek. Ideje van a sírásnak és ideje a […]

Bővebben »

Kóser gasztro: fahéjas csiga

Ma a fahéj és a zsidóság kapcsolatát vizsgáljuk meg. „Hajtásaid díszkert: gránátfák drága gyümölcsökkel, ciprusok nárdusokkal; nárdus és sáfrány, illatos nád meg fahéj, mindenféle tömjénfákkal, mirha és aloék, mindenféle kiváló fűszerekkel.” – írja Slomó (Salamon) király az Énekek Énekében (4:13-14). Korábban már több ízben foglalkoztunk egy-egy fűszerrel, vagy összetevővel (pl. a fokhagymával, a záátár fűszerkeverékkel, vagy […]

Bővebben »

Kóser gasztro: a méz

Minden, amit a mézről tudni kell. Tejjel-mézzel folyó országnak nevezi a Tóra Izrael Földjét. És elnevezte Izrael háza mannának; az pedig olyan volt, mint a koriandrum magva, fehér és íze olyan, mint a mézeskalácsé. (M.II. 16:31) A manna negyven éven át táplálta a sivatagban vándorló zsidókat. És bár íze szinte bármilyen lehetett, amit csak ember […]

Bővebben »

Több ezer látogató jött el a 3. Sóletfesztiválra

Augusztus utolsó vasárnapján a sóleté és a zsidó gasztronómiáé volt a főszerep Budapest belvárosában.  Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) idén harmadik alkalommal rendezte meg a Sóletfesztivált. Az esemény megnyitóján köszöntőt mondott Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere, valamint  Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija. A főváros egyetlen szigorúan kóser gasztrofesztiválja ismét hatalmas sikert aratott, több ezer […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Kukoricalisztes kenyér

S az országnak nyeresége mindenképen az: király, ki szolgája lett a szántóföldnek. (Kohelet – Prédikátor 5:8) Ezen a héten kezdődött elul hónap, a zsidó év utolsó hónapja, melyet „lelki munkanapok” időszakának tekinthetünk. A zsidó naptár hétköznapi és szent (chol és kádos) időszakokat különböztet meg egymástól. A szent napokon igyekszünk minél inkább eltávolodni a hétköznapi, materiális […]

Bővebben »