Gasztronómia

Kóser gasztro: batátaleves csirkemellel

 „Taníts minket, Rebbe” – kérlelték a tanítványok mesterüket, a Báál Sém Tovot. „A Talmud azt tanítja, hogy az Örökkévaló ros hásánákor dönt az ember megélhetéséről az egész elkövetkező évre. Egy pár sorral később azonban az áll a Talmudban, hogy az ember szerencséjéről minden nap újra határoznak. Hogyan lehet mindkét állítás egyszerre igaz? ” A Báál […]

Bővebben »

Kóser gasztro: csokicsipsszel töltött sütemény

Csütörtökön köszöntött ránk ádár hónap kétnapos ros chodese, vagyis újholdja. Mivel az újhold speciálisan a nők ünnepnapja, ebből az alkalomból a nők különleges imáiból ismertetünk néhányat, majd egy egyszerű süteményreceptet is bemutatunk. A zsidóság minden alkalomra, élethelyzetre, még a leghétköznapibb cselekedetre is kínál áldást vagy imát. Vannak imák, melyeket speciálisan, vagy jellemzően inkább a nők […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Sült karfiol besamel-mártással

Az előző héten, a Jitró hetiszakaszban olvasták fel a zsinagógákban a tóraadás történetét.  A Tórában leírt törvényeket a zsidóknak meg kellett tanulnia, többek között meg kellett ismerkedniük a kóserság összetett parancsolataival. Amíg ez meg nem történt, addig elvben sem állt fenn a lehetősége annak, hogy húsos ételt fogyasszanak, hiszen a kóser vágás törvényeinek elsajátítása komoly […]

Bővebben »

Kóser gasztro: csokoládé

És volt a harmadik napon, midőn reggel lett, akkor volt mennydörgés; és villámlás és sűrű felhő a hegyen és igen erős harsona hang; és megrémült az egész nép, mely a táborban volt. És Mózes kivezette a népet Isten elé a táborból, és megálltak a hegy tövében. A Szináj hegye pedig egészben füstölgött, mivelhogy leszállott rá […]

Bővebben »

Kóser gasztro: tárkonyos bárányleves

És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz…: Szóljatok Izrael egész községéhez…: E hónap tizedikén vegyen magának ki-ki egy bárányt… Ép bárány, hím, egyéves legyen számotokra… És legyen nálatok őrizet alatt tizennegyedik napjáig e hónapnak; akkor vágja le azt Izrael községének egész gyülekezete, estefelé. És vegyenek a vérből és tegyenek a két ajtófélre és a felső […]

Bővebben »

Kóser gasztro: mustáros pulykacomb

Tegnap, tévét hó 24. napján volt a chábád hászidizmus alapítója, az Álter Rebbe, héberül Ádmor háZáken (a.m. az öreg rebbe) halálozási évfordulója. A ljádi Sneur Zálmán rabbi 1745-ben született Lioznóban (akkor Litvánia, ma Belorusszia) és 1812-ben hunyt el; a sírja és a fölé épített ohel (a sírt magába foglaló építmény) az ukrajnai Hadicsban található. Az […]

Bővebben »

Kóser gasztro: hamis túrógombóc

A kóser étkezés törvényei megkövetelik, hogy csakis olyan tejet használjunk, melyet kóser állattól – tehéntől, báránytól, vagy kecskétől – fejtek. A tejtermékek előállítását másgiáchnak, vagyis szombattartó kósersági felügyelőnek kell ellenőriznie. Amennyiben az állat megfejését is ellenőrzi megfelelő ismeretekkel rendelkező, szombattartó zsidó, akkor azt a tejet, illetve a belőle készült tejterméket cháláv jiszráelnek, vagyis zsidó tejnek […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Sajtos-olajbogyós gofri

Bölcseink megtiltották, hogy tejes vagy húsos kenyérfélét készítsünk. Ennek az az oka, hogy attól tartanak, esetleg megfeledkezünk arról, hogy az adott kenyérféle tejjel vagy zsírral készült, és az ellenkező fajtájú étellel esszük, áthágva ezzel egy tórai tilalmat. Ezt az elvet nevezzük a Tóra kerítésének: a rabbik szélesebb tilalmat fogalmaznak meg, mint a Tóra, hogy biztosítsák, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: karamell

Hanuka kiszlév hónap 25-én kezdődik, és az ünnep hetedik napján lépünk be a zsidó naptár Ros Hásánától számított negyedik, niszántól számított tízedik hónapjába, tévétbe. A hónap neve – mint más hónapoké is – az ókori Babilóniából származik, és kapcsolódik a héber „tov” – „jó” szót is magába foglaló szócsaládhoz. Hanuka utolsó napjaiban, ahogy egyre több […]

Bővebben »

Hanuka, az olajban sütés ünnepe

Ha Hanuka, akkor olaj. Az ablakokban olajmécses, a konyhákban olajszag, az asztalokon olajjal készült ételek. Az olaj azonban nem csak a hanukai történettel vonult be a zsidó életbe – sőt magukat a zsidókat is az olajhoz hasonlítja a hagyomány. Most minden megtudhatunk erről a különleges alapanyagról.  A zsidó hagyományban az olajjal először mint különféle szent […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Búzadarás sütemény citromos sziruppal

Hetiszakaszunk, a Vájesev Joszef (József) történetével indul: Joszef pedig álmodott álmot és tudtára adta testvéreinek… És mondta nekik: Halljátok csak ezt az álmot, melyet álmodtam. Íme, mi kévéket kötöttünk a mezőn, és íme, fölállt az én kévém és állva is maradt, és íme, körülveszik a ti kévéitek és leborulnak az én kévém előtt. (M.I. 37:5-7) A […]

Bővebben »

Kóser gasztro: gazpacho

Egyszer a Báál Sém Tov maga köré gyűjtötte tanítványait, hogy meglátogassanak valakit, aki igazán komolyan veszi a vendégfogadás micváját. Befogattak a kocsiba, és útnak eredtek. Hegyen-völgyön át utaztak, mire késő délután egy faluszéli fogadóba értek. A fogadós boldogan üdvözölte őket, és haladéktalanul behívta őket, hogy látogatásuk által teljesíthesse a háchnászát orchim micváját. A Báál Sém […]

Bővebben »

Kóser gasztro: mákos guba

Bónusz: Kókusztej házilag Ábá Tácháná jókedvűen ment hazafelé, hátán mindenféle jóval megrakott zsákjával. Közeledett a szombat, és örült, hogy családját finomságokkal láthatja el az Örökkévaló szent napján. Egyszer csak nyöszörgést hallott, és ahogy körülnézett, egy tetőtől talpig vérző sebekkel borított zsidót látott meg a bokrok között. „Ábá Tácháná, ments meg! Vigyél haza a családomhoz!”- könyörgött […]

Bővebben »

Kóser gasztro: bárány kebab

A hagyomány a zsidó népet bárányokhoz hasonlítja. A bárány szelíd, csendes állat, és nagyon érzékeny is: ha valahol ráütnek egy kicsit, azt az egész testében érzi. Ha egy zsidót bántalmaznak, az az egész népre hatással van. A bárány védelmezője a juhász, és ugyanúgy csak az ő védelmére számíthat, ahogyan a választott nép is csak Istenben […]

Bővebben »

Kóser gasztro: pizza

Ezekben a hetekben a zsidó nép első ősapja, Ávráhám életéről szólnak a hetiszakaszok. Ávráhám – sok egyéb pozitív tulajdonsága mellett – különösen híres volt a vendégszeretetéről. A Midrás szerint sátrának mind a négy égtáj felé volt bejárata, hogy a megfáradt vándoroknak ne kelljen keresgélniük, hanem rögtön be tudjanak menni. És megjelent neki [Ávráhámnak] az Örökkévaló […]

Bővebben »

Kóser gasztro: a pulyka

A négylábúak és a halak tekintetében a Tóra meghatároz bizonyos jeleket, melyek alapján felismerhetjük a kóser állatokat. A madarakkal kapcsolatban azonban csupán 24 madárfajtát sorol fel, amelyek nem kóserek (M.III. 11:13-19 és M.V. 14:12-18). Ebből az következik, hogy valószínűleg a legtöbb madár kóser, és csupán néhány kivétel létezik. Az évszázadok során azonban elveszett az a […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Lisztmentes mák- és diótorta

A dió megítélése kettős a zsidóságban: vannak időszakok, amikor jót, és vannak, amikor rosszat jelent. Ros hásánától kezdve egészen jom kipurig tartózkodunk a dióevéstől. A dió – héberül egoz – szó számértéke (a héber betűket számokként is felfoghatjuk, így minden szó egyben egy számot is jelent) 17. Ugyanannyi, mint a bűn – chet – számértéke, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Búzás halleves

Az előző szombaton kezdtük újra a Tóra éves ciklusát, és olvastuk az első fejezetet, a Berésitet. A fejezet vége vezeti be az ezen a szombaton felolvasott Noách fejezetet, vagyis az özönvíz történetét. „És mondta az Örökkévaló: Eltörlöm az embert akit teremtettem, a föld színéről, embertől baromig, csúszómászóig és az ég madaráig, mert megbántam, hogy alkottam […]

Bővebben »