Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség megkezdte az EFOP-2.2.15-16 A karitatív szervezetek infrastrukturális fejlesztései a hátrányos helyzetűek társadalmi (re)integrációja érdekében c. felhívás keretében a Közösségi, szociális szolgáltatások és karitatív tevékenységek fejlesztése Debrecenben és Miskolcon c. projekt megvalósítását.   A projekt kódszáma: EFOP-2.2.15-16-2017-00007 A projekt célja az EMIH karitatív és humanitárius tevekénységeihez kapcsolódó szolgáltatások minőségének és hozzáférésének javítása,… Tovább Tájékoztatás nyertes pályázatról

Laki Ildikó PhD – Kovács Györgyi: Társadalmi feladatvállalás és szociális kérdések a 21. században

A régió sorsa múlhat azon, milyen mértékben lesznek képesek a hagyományos közösségek visszanyerni összetartó erejüket. Amennyiben sikerrel járnak, az önkéntes társadalmi szerepvállalásra irányuló hajlandóság is növekedhet.   Kelet-Európában a rendszerváltás időszakát követően óhatatlanul újra kellett gondolni az állam és a területi önigazgatás, illetve az önszerveződő polgári, vagy ha úgy tetszik, civil társadalom rendkívül sokrétű viszonyrendszerét,… Tovább Szociális kihívások Kelet-Európában – a jövőnk meghatározó kérdései

Az EMIH a Transznacionális Együttműködések program keretében több idősgondozással foglalkozó szervezettel került kapcsolatba (Szegedi Egyesített Szociális Intézmény, Pécsi Evangélikus Egyházközség, Szentesi Gondozási Központ), így az elmúlt időszakban különösen hasznos volt megosztani egymással a tapasztalatokat, és szakmai támogatást nyújtani egymásnak ebben a kiélezett veszélyhelyzetben. Reméljük, hogy az általunk alkalmazott eljárásrend és jó gyakorlatok megismertetése partnereinkkel segítséget… Tovább Néha be kell zárni a kapukat, de a gondoskodás előtt sohasem!

„Az ország társadalmi és gazdasági helyzetének hatásai egyenlőtlenül érintik a lakosságot a különböző térségekben. A szociálpolitika területén csapódnak le a demográfiai, foglalkoztatási, jövedelemtermelő-képességi, egészségügyi és más lényeges működési zavarokat jelentő gondok. Ahol a társadalmi bajok akkumulálódnak, ott a helyi szociális ellátórendszer iránt növekvő szükségletek jelentkeznek. Mivel az ország térségei között az eltérések számottevőek, ezért a… Tovább Dr. Laki Ildikó: Néhány szó a szociális ellátórendszer fejlesztési lehetőségéről

A bolgár szervezetek esetében is a szociális szervezetek jövőbeni működését alapvetően meghatározza azon gyakorlatok beépítése, amelyek hosszútávon képesek a szervezeten belüli feladatok minőségén, tartalmán, vagy a szervezetek egészén változtatni, alakítani. Az 1990-es évek elején Bulgáriában a regisztrált, nem kormányzati szervezetek számának hirtelen növekedése tapasztalható, amelyet az országnak az Európai Unióhoz (EU) 2007-es csatlakozása után tovább… Tovább Dr. Laki Ildikó: A bolgár civilekről 

A sajátos nevelési igény, illetve a fogyatékossággal élés speciális élethelyzet, meghatározza az egyén/a tanuló/a diák jövőjét, részvételét a társadalmi élet összes területén. E tekintetben az is felelősség tehát, hogy valójában sajátos nevelést igényel-e egy gyermek vagy sem. A társadalom nem nézi jó szemmel azokat az eltéréseket, amelyek döntően befolyásolják a gördülékeny oktatási, illetve munkaerőpiaci szerepet,… Tovább Dr. Laki Ildikó: Sajátos nevelési igény – szociális és oktatási kérdések

(Részlet Laki Ildikó: Szociális helyzetkép – intézményesítettség Magyarországon című összefoglalásából)   A hazai szociális intézményrendszert egyfelől meghatározza a fenntartói viszonyrendszer, amely ennek alapján állami, civil, magán vagy piaci fenntartást jelent, másodsorban pedig maga az intézmények szociális szerepéből adódó feladatainak köre. A szociális ellátások között megkülönböztetjük egymástól az alapellátásokat (alapszolgáltatásokat), valamint a szakellátásokat (szakosított ellátásokat). Az… Tovább Dr. Laki Ildikó: A magyarországi szociális intézményrendszer – intézményi színterek

A felzárkózástól a felvételiig. A társadalmi mobilitás lehetséges útjai az Észak-Alföldi régióban A Transznacionális Együttműködések program keretében 2020. január 23-án  Dr. Szarvák Tibor tartott előadást, majd pedig műhelybeszélgetést folytatott a társadalmi mobilitás lehetőséges útjairól egy felzárkozásra váró régió hátterében. Az eladás több – az elmúlt években és napjainkban is megvalósuló – program legfőbb jógyakorlataiból merítve… Tovább BESZÁMOLÓ A 2020. 01.23-ÁN TARTOTT MŰHELYBESZÉLGETÉSRŐL

Az ember és a karitatív szervezetek kapcsolata: Idős emberek a társadalomban A Transznacionális Együttműködések program keretében 2019. július 4-én Szegeden voltunk a szegedi egyesített szociális intézményben, ahol a szociális gondozással, valamint az idős emberek ellátásával ismerkedtünk meg. Az intézmény Szeged városában kiemelt szerepet tölt be a szociális kérdések gyakorlati megvalósításában, a különböző gondozási lehetőségek megteremtésében.… Tovább BESZÁMOLÓ A 2019. JÚLIUS 4-ÉN SZEGEDEN TARTOTT MŰHELYBESZÉLGETÉSRŐL

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Transznacionális Együttműködések program keretében a szociális területen megvalósuló „jó gyakorlatok” megismerését tűzte ki célul.  A program keretében Ukrajna, mint egy nem európai partner is bemutatta szociális helyzetét, jelenlegi állapotát. „A Kelet-Európa délnyugati területeit elfoglaló Ukrajna 604 ezer km2 területével és 41,9 millió (2019) lakosságával Európa gazdasági és politikai hatalmai… Tovább Dr. Laki Ildikó: Az ukrán szociális rendszer igénybe vevői

A szociális jólét és a szociális biztonság megteremtésére többféle megoldás született a történeti idők során. Az öngondoskodás mellett a családnak, illetve a közvetlen környezetnek jutott jelentős szerep. Emellett igen fontos szerep jutott a különböző karitatív tevékenységeknek, valamint intézményeknek – így a civil kezdeményezéseknek, egyházi szereplőknek – a 20. század elejétől pedig az államnak. Ez utóbbi… Tovább Dr. Laki Ildikó: A szociális jólét és a szociális biztonság

Lehetőséget ad-e a projekt arra, hogy a fenti nehézségek megoldásában segítsétek a közösséget? Vannak-e egyáltalán ilyen törekvéseitek? A projekt fő célja egy kulturális intézmény létrehozása, így alapvetően korlátozva van, milyen problémákra jelenthet egyáltalán megoldást. Ráadásul a tájház mint funkció szintén korlátozza, mit hozhatunk be egyáltalán – egyrészt meg kell felelni a kiállítóhelyszínnek mint funkciónak, másrészt… Tovább Kóspallagi Ökotájház-projekt – interjú Balogh Pál Gézával II.rész

Szociális kihívások és válaszok egy falusi közösségekben A Transznacionális Együttműködések projekt során mindig is igyekeztünk szem előtt tartani, hogy a makroszintű keretek és struktúrák mellett a mikroszintű életvilágok konkrét, kézzelfogható, mindennapi nehézségeit is bemutassuk. Egy-egy ilyen pillanatfelvétel elkészítéséhez – akár csak a fényképészek – mi is többféle „objektív” közül választhatunk. Az így kapott, sokszor egymástól… Tovább Kóspallagi Ökotájház-projekt – interjú  Balogh Pál Gézával I.rész

Elérkeztünk a Kóspallagi Ökotájház-projekt kapcsán Balogh Pál Gézával, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszékének tanársegédjével, illetve a projekt egyik vezetőjével készített interjú utolsó részéhez. A korábbi részekben, ahogy ezúttal is, azokat a szociális kihívásokat és lehetséges megoldásokat igyekeztünk vázolni, melyekkel egy falusi közösségnek szembe kell néznie 2020-ban. A társadalomtudományos látásmód ebben az esetben… Tovább Szociális kihívások és válaszok egy falusi közösségben 3.

 Tovább boncolgatjuk a Kóspallagi Ökotájház-projekt kapcsán azokat a szociális kihívásokat és lehetséges megoldásokat, melyekkel egy falusi közösségnek szembe kell néznie 2020-ban. A társadalomtudományos látásmód megismerésében Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszékének tanársegédje és a projekt egyik vezetője lesz a segítségünkre. Az itt felvetett gondolatok szorosan kapcsolódnak a Transznacionális Együttműködések… Tovább Szociális kihívások és válaszok egy falusi közösségben 2.

A Transznacionális Együttműködések projekt során mindig is igyekeztünk szem előtt tartani, hogy a makroszintű keretek és struktúrák mellett a mikroszintű életvilágok konkrét, kézzelfogható, mindennapi nehézségeit is bemutassuk. Egy-egy ilyen pillanatfelvétel elkészítéséhez – akár csak a fényképészek – mi is többféle „objektív” közül választhatunk. Az így kapott, sokszor egymástól eltérő eredmények minden esetben ugyanazt a valóságot… Tovább Szociális kihívások és válaszok egy falusi közösségben 1.

A szociális munka globális definícióját 2014 júliusában fogadta el az IFSW (International Federation of Social Workers) és az IASSW (International Association of Schools of Social Work) Közgyűlése. Az ekkor deklarált terminológiai keretek, módszertani irányelvek és meghatározott célok azóta is mérvadóak a szociális munka nemzetközi gyakorlatában. A Transznacionális Együttműködések program során eddig nem esett szó a… Tovább A szociális munka nemzetközi irányelvei