A nagybányai (ma: Baia Mare, Románia) művésztelep a millennium évében, 1896-ban bontakozott ki mások mellett Ferenczy Károly (1862-1917) és a zsidó származású Iványi-Grünwald Béla (1867-1940) festők kezdeményezésére. A nagybányai iskola szépen fej­lődött egészen addig, míg a vá­rost Trianon ki nem szakította Ma­gyar­ország testéből. A döntés sok mű­vészt szigetelt el Nagybányától, akik egy újabb művésztelep ala­pításán […]

Az adományozásnak több fokozata van, az egyik legmagasabb szint a titkos adományozás, a „mátán beszéter”, amikor a rászoruló nem tudja kitől kapott, de az adományozó sem ismeri személyesen a nélkülözőt. Egyet a sok ilyen esetből örökít meg az alábbi történet: 1917 zimankós őszének végén, az elhunyt gárdonyi Neumann Frigyesné, Lujza, a Pesti Izraelita Nőegylet elnökének […]

Weiss Manfréd (1857-1922) testvérével Bertolddal (1845-1915) 1882-ben nyi­tották meg konzervgyárukat a Lö­völde téren, mely az ország első ilyen gyára volt. Később részt vettek a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank létrehozásában. Tőkéjének egy ré­szét, hogy biztosítsa, Weiss Manfréd in­gatlanba fektette: Andrássy út – Jókai tér – Nagymező utca és a ma Újlipótváros néven ismert városrész déli […]

Az első zsidók, akik hosszabb-rövidebb időre már a 18. század végén is megfordultak Szentendrén, írásos formában először 1822-ben vannak említve Izbégről, mely ma már a város részét alkotja. A város szívétől viszont egészen 1849-ig távol tartották a zsidókat a már ott élő kereskedők, hogy ők továbbra is kihívások és konkurencia nélkül működhessenek. 1840-ben még csak […]

Meghatározó találkozás és Beregszász   1849-et írtak, amikor a híres szanzi (Nowy Sącz, Lengyelország) rebbe, Hájim Halberstam (1793–1876 / 5636. niszán 25.) látogatást tett Mádon. A faluban két imahely volt: egy a zsinagógában, ahol askenáz rítus szerint imádkoztak és volt egy kisebb haszid imaház is, ahol szefárd volt az imarend, amit a szanzi rebbe is követett, […]

Schwartz Ávrahám Jehudá há-Kohén (1824–1883 / 5644. tisri 24.) édesanyja, Hendele (1780–1825) már a kilencedik hónapban volt, amikor mindenki intése ellenére elment a zsinagógába, hogy meghallgathassa az akkori mádi rabbi, Rosenbaum Ámrám (Ámrám Hászidá; 1790–1829 / 5690. hesván 16.)1 sábeszi dróséját. Ráv Ámrám beszéde alatt Hendele asszony zokogni kezdett, mire a körülötte ülő nők rémülten sereglették […]

1889. november 10-én az egylet kert­jében szoboravatási bankettet ren­deztek. Az ünnepség és a büszt he­vesi Bischitz Dávidné Fischer Jo­hannának készült, de nagy titokban, mert ha Bischitzné tudomást szer­zett volna a „felhajtásról”, akkor biztosan megpróbálta volna sza­botálni azt. Bischitzné pedig meg­érdemelte a gálát, hiszen egyike volt a legnagyobbaknak, akik a hazai nyomort enyhítették: 1866-tól, amikor megalapította […]

Bischitz Johanna Tata-Tóvárosban született a híres herendi porcelángyáros, Fischer Mór leányaként. Az 1848-as szabadságharc alatt a sebesült honvédeket ápolta otthonába. 1866-ban kezdeményezésére megalakították a Pesti Izraelita Nőegyletet, mely egyhamar a jótékonyság fővárosi fellegvára lett. A számos zsidó alapítású karitatív intézményből egyet mindenképp érdemes kiemelni, mégpedig a Fővárosi Szegény Gyermekkert Egyletet. Az egyletet 1879. április 24-én […]

A karitatív tevékenységek nem csak napjainkban fontosak a zsidó vallási szervezeteknek, hanem nagy múltra tekint vissza a jótékonyság hagyománya. Kohn Arnold tekintélyes, régi magyar múltra visszatekintő zsidó családból származott. A Rumbach utcai zsinagóga vezető elöljárója, emellett a Pesti Izraelita Hitközség jótékonysági elöljáróhelyettese és a Chevra Kadisa tagja volt.[1] Jó nevű sírkőüzletet épített ki, melynek székhelye […]

2019. 06.12-én Szentesen beszélgettünk a Puskásné Halál Ágnessel a városi szociális helyzetről, a különböző területeken megjelenő csoportok problémáiról, legfontosabb megoldandó kérdéseiről. A beszélgetést megelőzően egy szakmai nap részesei voltunk, ahol a város szociális intézményeinek ellátottjai mutatták be előadásaikat. E program szakmai értékét az integráció és az intézményi szerepvállalás jegyében fogalmazhatjuk meg. A magyarországi szociális intézmények […]

A magyarországi fogyatékossággal élő emberek számára vonatkozó pontos (relatív pontos) adatokat az 1990-es évektől találhatunk, mely számadat folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Bár a 2011. évi adatok esetében a látható számadatban némi csökkenés ugyan felfedezhető, amelynek oka, hogy a népszámlálás új kategóriát épített be a tartós betegségben szenvedők klaszterével, így a két csoport között némi átrendeződés […]

Lovelock és Weinberg osztályozási elméletét tekintve elmondható, hogy az adományozási motivációkat egyfelől a másokon való segítés vágyával, a felelősségérzet kinyilvánításával kell jellemezni, másfelől a szokás, az évek óta történő erős kötődés formájának vizsgálatával.  Jelentős szempontot képez az intézményhez való kapcsolódás erőssége, az intézmény fenntartására irányuló törekvés és a bűntudat is, mely a szervezetért való tettek […]

A társadalmi (re)integráció napjaink egyik kiemelt témája, mely szorosan összefügg a szociális gondoskodás modern formáival. A munka ebben a kontextusban nem csupán a megélhetés forrása, hanem az emberi méltóság, a társadalmi hasznosság és az öngondoskodás garanciája is. Egy-egy munkaerőpiaci siker amellett, hogy hatalmas változásokat hozhat az egyén életében, másokat is inspirálhat arra, hogy önerőből vagy […]

A miskolci önkéntes akció és módszertani tanulságok   A Transznacionális Együttműködések program keretében megvalósuló önkéntes akciók során Miskolcon tehettünk valami jót és gondolkodhattunk el a segítségnyújtásról mint életre szóló elköteleződésről. Bús Katalin és az általa koordinált, szinte egy kis közösséggé formálódott csoport – ami többek között civil egyesületek tagjaiból, szociális szakemberekből és önkéntes alapon segítőkből […]

    06.12-én Szentesen beszélgettünk Puskásné Halál Ágnessel a városi szociális helyzetről, a különböző területeken megjelenő csoportok problémáiról, legfontosabb megoldandó kérdéseiről. A beszélgetést megelőzően egy szakmai nap részesei voltunk, ahol a város szociális intézményeinek ellátottjai mutatták be előadásaikat. E program szakmai értékét az integráció és az intézményi szerepvállalás jegyében fogalmazhatjuk meg. A magyarországi szociális intézmények […]

Kihívások és megoldási javaslatok az Olajág Otthonokban   A Transznacionális Együttműködések program keretében április 29-én, Miskolcon adott elő Szerémi Ágnes, az Olajág Otthonok II. intézményvezetője. Előadásának címe „Kihívások és innovatív válaszok az Olajágban” volt, melyeket részletekbe menően ismertetett is a hallgatósággal. Az előadó több olyan területet jelölt meg, ahol a legnagyobb kihívásokkal kell szembenéznie napjainkban […]

Szakmai kirándulás az EGÉSZSÉGDOKK Addiktológiai Központ és Serdülő Krízis Centrumban   A Transznacionális Együttműködések program keretében június 25-én Székesfehérvárra, az EGÉSZSÉGDOKK Addiktológiai Központ és Serdülő Krízis Centrumba látogattunk, ahol az EGÉSZSÉGDOKK Alapítvány munkatársai osztották meg velünk tapasztalataikat. Az alapítvány integrált intézményként nem csupán egészségügyi, de szociális ellátó tevékenységet is végez a felnőtt, illetve a gyermek […]

1870. február 9-én megalakult Nagyváradon a zsidó hitközség, melynek első elnöke az a Brüll Lipót, aki a Kereskedelmi Csarnok elnöke is volt 12 éven át. A két világháború között Nagyvárad húszezer izraelitája valamennyi vallási irányzatot képviselte.  A zsinagóga a ’20-as évek végén épült Pintér István tervei alapján, az utolsó a hat közül, amelyik még most is […]