A Transznacionális Együttműködések program fontos témája volt eddig is az önkéntesség mint a szociális szféra meghatározó erőforrása. Ezúttal egy egészen jól körülhatárolható szeletét vesszük szemügyre a témának: a vállalati önkéntességet. Tesszük mindezt határainkon túlra, Romániába tekintve. Definíció szerint „[a] vállalati (munkahelyi, munkavállalói) önkéntességi program a közösség számára végzett munka, amelyet a munkavállalók terveznek, szerveznek és… Tovább Vállalati önkéntesség Romániában

A Transznacionális Együttműködések program kapcsán a szociális szférában tevékenykedő állami, civil és egyházi szereplők helyzetét, problémáit és jó gyakorlatait igyekszünk megismerni határainkon innen és azokon túl egyaránt. A következőkben a szlovákiai civil szektor sajátosságait fogjuk közelebbről is megvizsgálni. A rendszerváltás és az 1993-ban bekövetkezett államváltás idején már számos civil szervezet tevékenykedett Szlovákiában, elsősorban humanitárius és… Tovább A szlovákiai civil szektor alakulása a rendszerváltástól napjainkig

A Transznacionális Együttműködések program kapcsán sokszor felmerült az állami szektoron kívül eső, szociális területen tevékenykedő szervezetek financiális hátterének problémája. Milyen források állnak rendelkezésükre? Hogyan tudnak megszólítani és adományozásra buzdítani minél szélesebb körben? Hogyan tudnak tervezni az eltérő jellegű pénzbeli támogatásokkal? Ezúttal az úgy nevezett „százalékos adományozás” gyakorlatát fogjuk bemutatni a néhány partnerszervezetünk hazájában és Magyarországon.[1]… Tovább A non-profit szervezetek stabilitásának alapja

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség is felállította az Operatív Törzset. Amelynek köszönhetően az időseknek tudunk kijuttatni megfelelő élelmet, szájmaszkokat, és ha szükséges az önkénteseink kitudják váltani a gyógyszertárakban. Az önkénteseink viszik házhoz a segélycsomagokat. Az Operatív Törzsünk folyamatosan tartja a kapcsolatot a helyi, és a külföldi partnereinkkel. Akiknek ugyanúgy küldtünk ki segélycsomagokat, amikben tartós élelmiszerek… Tovább Milyen kihívásokkal szembesülünk a jelen helyzetben

A Transznacionális Együttműködések program keretében ezúttal a lengyelországi szociális helyzetre vetünk egy pillantást. Elsőként a rendszerváltás óta megfigyelt általános tendenciákat, az arra adott kormányzati válaszokat és ezek hatásait vesszük górcső alá. A vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek nem a rendszerváltás után, annak eredményeként alakultak ki a 90-es évek elején. Már a szocializmusban léteztek szegények és gazdagabbak… Tovább Szociális feszültségek a rendszerváltás utáni Lengyelországban

A Transznacionális Együttműködések program során már számos olyan témát érintettünk, melyekkel a szociális területen működő szervezeteknek és szakembereknek nap, mint nap meg kell küzdeniük. Így került szóba az eddigiekben többek között az adománygyűjtés, az önkéntesség, az idősgondozás, a társadalmi mobilitás, a társadalmi (re)integráció, a függőségek társadalmi megítélése és kezelése, a gyermekvédelem, a civil és egyházi… Tovább Hajléktalanok ellátása Lengyelországban

A Transznacionális Együttműködések programhoz kapcsolódóan igyekeztünk áttekinteni az ukrán gyermekvédelmi szakellátás elvi és gyakorlati sajátosságait. Ezt azonban fontos kiegészítenünk a civil szektor tevékenységének megismerésével. A következőkben Barta Ágnes és Rákó Erzsébet kutatási eredményeit ismertetjük, akik egészen 1990-től 2005-ig tekintették át a nemkormányzati szervek munkáját ezen a területen.[1] A civil szektor a rendszerváltás után kapott lehetőséget… Tovább A civil szektor szerepe a gyermekvédelemben

Tanoda programok a református egyház támogatásával   Korábbi írásunkban bemutattunk néhány olyan példát, amikor a hátrányos helyzetű, roma, mélyszegénységben élő fiatalok iskolai felzárkóztatását és képességfejlesztését végző tanodák egyházi támogatással működnek. Ezt a gondolatmenetet folytatva a következőkben a Magyarországi Református Egyház tanodai programjait ismertetjük. A Transznacionális Együttműködések program kezdete óta partnerünk a Magyar Református Szeretetszolgálat, ezért… Tovább Tanodák egyháziháttérrel  2.

Korábbi írásunkban összefoglaltuk a tanodákkal kapcsolatos általános tudnivalókat, melyek között szerepelt az is, hogy a tanodák jelentős része alapítványi vagy egyesületi keretek között működik. A következőkben azonban olyan példákat hozunk, ahol az intézmények fenntartója valamely magyarországi egyház – arányuk körülbelül 6%-a a teljes állománynak.[1] A Transznacionális Együttműködések program keretében fontos, hogy megismerkedjünk az egyházak karitatív… Tovább Tanodák egyházi háttérrel 1.

Gyermekvédelmi szakellátás Ukrajnában   A Transznacionális Együttműködések program keretében időről-időre kitekintünk határainkon túlra és megvizsgáljuk, hogy partnereink hazájában milyen sajátos módon jelennek meg a projekt során felvetett témák. Ezúttal a gyermekvédelmi szakellátás nemzetközi elvi és jogi keretei után ismerkedjünk meg az ukrán helyzettel. A Hopes and Homes for Children nemzetközi szervezet 1998 óta tevékenykedik Ukrajnában,… Tovább Változik-e a paradigma?

A magyarországi tanodák általános jellemzői A Transznacionális Együttműködések program keretében többször érintettük már, hogy a hátrányos helyzetű csoportok tagjai előtt milyen kitörési lehetőségek vannak, milyen utakon tudnak kilépni a szociális rászorultság állapotából. Az egyik legfontosabb út, mely a nyomorból kifele vezet, kétségkívül a tanulás – iskolai keretek között és azokon kívül egyaránt. Ezúttal megismerkedünk a… Tovább Esély a fiataloknak

A Transznacionális Együttműködések program célja, hogy a szociális szférában működő, különböző hátterű szervezeteket és szakembereket segítse a tapasztalat- és eszmecserében, kipróbált „jó gyakorlatok” megosztásában. Nem csupán a magyarországi állami szektor, civil szervezetek és egyházak munkatársainak és önkéntes segítőinek a tapasztalataira vagyunk kíváncsiak, hanem külföldi partnereink révén lengyelországi, szlovákiai és romániai példákkal is igyekszünk bővíteni ismereteinket.… Tovább Civil szervezetek Erdélyben

A CEDEK fáradhatatlan miskolci koordinátora, Bernasconi Bús Katalin nagy fába vágta a fejszéjét. Kimeríthetetlen energiával eddig is képes volt hegyeket megmozgatni, közösséget kovácsolni és reménytelennek tűnő helyzetekben csodát tenni, ezúttal azonban új, magasabb szinten és még nagyobb profizmussal indítja útjára két társával, Tóth-Andrási Katával és Figeczki Szilviával a Supersum Alapítványt. Bernasconi Bús Katalint, aki a… Tovább Bemutatkozik a Supersum Alapítvány

Ahogy azt a korábbi években is megtehettük, idén is rendelkezhetünk az adónk 1+1 %-val. A Transznacionális Együttműködések program keretében sokat foglalkoztunk az adománygyűjtés fontosságával, lehetséges módjaival és a sikeres kampányok titkával. A beszélgetések során azonban újra meg újra bebizonyosodott, hogy a civil szervezetek és az egyházak számára nélkülözhetetlenek az éves rendszerességgel érkező 1 %-ok. Egy… Tovább 2020. május 20-ig rendelkezhetünk az adónk 1+1 %-ról!

A mádi zsidó emlékhelyek felújítása markáns változást hozott a község életébe: segít feldolgozni a múltat, erősíti a helyi közösség szövetét, és munkát ad számos ott élő számára.             Az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség hosszú ideje minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a Vészkorszak által kiemelten sújtott vidéki zsidóság mai képviselőit megerősítse szellemi örökségében,… Tovább A Csodarabbik útja – Egy kezdeményezés, amely a múlt feltárásával erősíti a helyi közösség szövetét

A Transznacionális Együttműködések program kapcsán többször foglalkoztunk a mobilitás kérdésével, azon belül is kifejezetten a társadalmi mobilitással – Magyarországon és a programban résztvevő partnereinknél egyaránt. Ezúttal azonban mindezt kiegészítjük a térbeli mobilitás problematikájával, így összekapcsolhatjuk a hátrányos helyzetű térségek munkaerőpiaci nehézségeit és a társadalmi mobilitás kérdéseit. Ma Magyarországon egyaránt találunk fejlett és fejletlen régiókat. Előbbiek… Tovább Mobilitás térben és státuszban

A Transznacionális Együttműködések program célja, hogy az állami szektor, civil szféra és az egyházak képviselőit közös gondolkodásra, tapasztalatcserére sarkallja. Azonban amikor az egyházak karitatív munkájáról beszélünk, érdemes egy pillanatra figyelmünket a ma Magyarországon működő, fáradhatatlanul munkálkodó kisegyházak felé fordítani. Különösen aktuális ez most, amikor egy 2019. évi módosítás értelmében az egyházaknak szánt személyi jövedelemadó 1%-ot… Tovább Kisegyházak a tönk szélén

A segítségnyújtás parancsának azonban nem szükséges feltétlenül megmaradnia a szűkebb értelemben vett zsidó közösség keretein belül. A zsidó vallás mindig is tisztelettel és jóindulattal fordult a más hitet vallók felé. Miután a szeretet leglátványosabban a cselekvő segítségnyújtásban juthat kifejezésre, ezért a zsidó közösségnek – a jól hangzó szlogenek helyett – szükséges konkrét cselekedetekkel is azok… Tovább Miért fontos az adakozás?