A merénylet megrázta a helyi zsidó közösséget. A Helsingborgban elkövetett támadás Svédország déli részére irányítja a figyelmet, ahol annak ellenére jóval magasabb az antiszemita incidensek száma az ország más területein tapasztaltaknál, hogy a zsidó közösség létszáma viszonylag kicsi.
A támadó hátulról közelítette meg a helsingborgi zsidó közösség titkárnőjét, és hatalmas késével majdnem halálos sebet ejtett a hatvanéves asszonyon, akinek nevét a család kérésére egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Az eset a Malmőtől kissé északra fekvő, tengerparti város aprócska zsinagógájától csupán kőhajításnyi távolságra történt, az áldozat otthonától nem messze. A támadó elmenekült a helyszínről, az asszony az arra járóktól kért segítséget. Kritikus állapotban szállították kórházba. Az elkövetőt azonosították és gyilkossági kísérlet miatt körözik.
A svéd médiában azonnal bejelentették, hogy a támadás motívuma egyelőre nem egyértelmű. Egy jelentős helyi napilap, a Helsingborgs Dagblad például a muszlim támadó által zsidó személy ellen elkövetett merényleteknél gyakran használatos fordulatot alkalmazta, mely szerint az incidens „őrületből fakadt, és az asszony véletlenszerűen vált célponttá”. Ez az indoklás gyakran elhangzik, amennyiben muszlim támadó által elkövetett merényletről van szó, így volt ez például a franciaországi Sarah Halimi meggyilkolásának alkalmával is, amikor a hatóságok igyekeztek eltusolni a merénylő zsidóellenes indítékait.
Reuvén Rivlin, izraeli államelnök azonban egyértelműen az antiszemitizmussal hozta kapcsolatba az esetet, mondván: „Európa zsidósága ismét veszélyben van… Ez az eset arra figyelmeztet, hogy nem támaszkodhatunk a holokauszt elhalványodó emlékképeire ahhoz, hogy napjaink zsidó közösségei biztonságban legyenek, mialatt iskoláink, zsinagógáink és közösségi központjaink erődítményekké válnak”.
Dél-Svédországban kiemelkedően magas az erőszakos cselekmények száma, és az antiszemitizmus is kimagaslóan nagy arányú a környéken. A térség nagyjából 1200 zsidó lakóját évente több tucat gyűlölet-bűncselekmény sújtja, majdnem annyi, mint Stockholmban, ahol a 20 ezer svédországi zsidó túlnyomó többsége él.
A svédországi zsidók gyakran számolnak be arról, hogy szélsőjobboldali nacionalisták fenyegetik meg őket, vagy követnek el ellenük erőszakos cselekményeket. A gothenburgi zsinagógát például gyújtóbombákkal dobálták meg 2017-ben. A zsidók elleni erőszakos cselekedetek elkövetői túlnyomó részben arab, illetve muszlim országokból érkezett bevándorlók.
A kevesebb, mint száz főt számláló helsingborgi zsidó közösség sem most találkozott először a zsidógyűlölet megnyilvánulásával. A helyi imámot, Szamir El Rifait éppen a múlt héten találta bűnösnek egy bíróság abban, hogy a zsidókat „majmok és disznók leszármazottainak” nevezte a városban még júliusban megrendezett Izrael-ellenes felvonuláson. A 2009-es gázai hadműveletek idejében a helsingborgi zsinagógát felgyújtották. A rendőrség nem találta meg az elkövetőket.
A helyi zsidó közösség lakói dühösek, és félnek. Nem szeretnének interjúkban megjelenni, csupán annyit kérnek, hogy imádkozzunk a mostani támadásban megsérült asszony felépüléséért. „Sokk, zavar és nagyarányú félelem telepedett a helsingborgi zsidó közösségre”- mondta Shneur Kesselman rabbi, a malmöi térség Chábád küldöttje, aki Malmőben maga is szemtanúja, vagy elszenvedője volt több száz antiszemita incidensnek. Ezek túlnyomó többsége verbális támadás volt, az elkövetők pedig szinte kizárólagosan közel-keleti eredetű családok tagjai. Malmö 350 ezer lakosának csaknem harmada első-vagy másodgenerációs bevándorló a Közel-Keletről, nagy részük Irakból és Szíriából származik.
„A helsingborgi realitás nem sokban különbözik a malmöitől.”- mondta Kesselman. A rendőrség megemelte jelenlétét a helsingborgi zsinagóga és a malmöi zsidó intézmények környékén. Amnon Tsubari, aki izraeli-svéd kettő állampolgárként Malmőben él, időről időre kántorként működik a zsinagógában. Szerinte nemcsak a környékre, de egész Svédországra jellemző az antiszemita incidensek magas száma. „A támadások zavaróak, sokkolóak, de nem meglepőek”- jelentette ki, majd hozzátette: „egyre gyakoribb, hogy a zsidókat és Izraelt összekapcsolják, és úgy csinálnak, mintha Svédország Izraellel és a cionizmussal állna szemben, nem pedig a zsidókkal.”
Malmő korábbi polgármestere, Ilmar Reepalu részt vett egy május elsejei felvonuláson, ahol aktivisták a „cionizmus eltiprásáról” kántáltak üvöltve, kezükben a Svéd Szociáldemokrata Fiatalok Ligája zászlójával. Ez a csoportosulás a hatalmon lévő Svéd Szociáldemokrata Párt egy ága, mely párthoz tartozik a miniszterelnök, Stefan Lofven is. Reepalu az antiszemitizmus terjedése miatt a zsidókat okolta, és azt javasolta nekik, hogy tartsák magukat távol Izraeltől, ha biztonságban akarnak maradni. Reepalu szavai az úgynevezett új antiszemitizmus iskolapéldái, amikor az Izrael-ellenes gondolatokkal próbálják leplezni a zsidóellenességet. Bár Reepalu utódja a polgármesteri székben felszólalt az antiszemitizmus ellen, és Moshe David HaCohen, Malmő ortodox rabbija kapcsolatba lépett muszlim vezetőkkel, hogy közösen álljanak ki az antiszemitizmus ellen, a hétgyermekes Tsubari úgy véli, hogy bárhogyan is alakuljanak e kezdeményezések, és bármi is legyen a mostani helsingborgi merénylet valós háttere, az ő gyermekei jövője Izraelben van.
zsido.com
Forrás: TOI