regisztráció
zsido.com / blog

A Blog egy szabad fórum. Az itt megjelent írások nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját.

„Egy zsidó elkap, bedug a zsákjába és megesz!”
Auschwitz - a macskák és az egerek harca

Szerző: Szerényi Gábor

2008-06-16

Sohasem jártam Auschwitzban, de Auschwitz életem végéig kapaszkodik belém. Nagyobbrészt csöndes árnyék a közelemben, ki tudja, talán meg is feledkeznék róla, de orvul, mint egy gonosz, állhatatos kísértet a legváratlanabbul szíven talál.
Mi kell hozzá? Semmiségek is elegendők.
Egy volt barátnőm viccesen mondta egy régi szekrényükről: „zsidó bútor.” (Merthogy a háború után került családjukhoz, mint gazdátlan holmi.) Mit felelhettem volna neki? Hogy a nagymamámat gázba fojtották a nácik? És mindenét elvették, szeretteit meggyilkolták. (Persze csak hallgattam, ő nem tehet róla, hát én éreztem kínosan magam.)
Vagy annak a másik kortársamnak, aki vidéken, még gyerekként izgatottan kopácsolta lakásuk falait kis társaival, mivel szülei mesélték, hogy az elhurcolt zsidók gyakran téglák közé rejtették ékszereiket, s ki tudja, tán épp ők meglelik, kis kincskeresők? Mondanom kellett volna, hogy a mi családunk a számtalan kifosztotthoz tartozik? Nem mondtam.
„Ó, mindez már nagyon régen történt!” Intette le meggyilkolt zsidó munkaszolgálatosok jeltelen sírját kereső barátomat egy amúgy derék vidéki ember.
Különös, de a szándékos szívtelenség – például sziszegés sportversenyen, utalván a gázszivárgásra, vagy a gyűlölettől fröcsögő mondóka: „Icig, Icig, nem viszünk Auschwitzig!” - kevésbé bánt, azt képzelem, hogy ez csak ízléstelen hecc, de nem gondolják komolyan. Hiszen – bíztatom magam – a Nyugati térnél, amikor hanukai ének és tánc közben bárki kaphat fánkot, lám a kívülállók egyike sem ellenséges.
És – tűnődöm tovább – a „kincskeresők”, s más oktondiak sem kívánják senki halálát, hogy valami váratlan ingyen jutalmat nyerjenek a sorstól.
De vajon, aki nem érintett önmaga, családja, rokonai révén a zsidók elleni szisztematikus és tömeges rablógyilkosságtól, az képes-e átérezni olyan érzékenységgel, mint az áldozati oldalhoz tartozók? (Igen, a shoá-t, a holokausztot úgy gondolom, ne sűrítsük egy-egy emblematikus, amúgy pontos, de a köznyelv számára elvont kifejezésbe, hanem lényegét taglaljuk így.)
Ahogy – magam sem tudom már milyen sokadszorra – újra olvasgattam Art Spiegelman képregényét, a Maus-t, megint konstatáltam magamban, hogy micsoda érzékletességgel, magával sodró elbeszélőkedvvel jeleníti meg a második világháborút átélő családja történeteit.
Mi a titka ennek az elképesztő hatásosságnak?
Hiszen a történelemben járatosnak alig mond újdonságot. A tényeket statisztikusan ismerni, ez lehet meggyőző, de átélhetővé tenni, ehhez más kell. A képregényíró-rajzoló amerikai fiatalember egyszercsak kitalálja, hogy haza-hazaruccan idős édesapjához a szintén New York-i lakóhoz, hogy leírja, – majd keze fáradsága miatt – magnóra vegye visszaemlékezéseit.
A lengyelországi családtörténet megelevenedése közben mintegy kiteljesítve a történelmi hátteret, életutak rajzolódnak, dermesztő pontossággal a földi poklok tablója elevenedik meg.
Mintegy a filmeknél ismert „flasback” technikát alkalmazva, a jelenben zajló New York-i beszélgetések közben a visszaemlékező szöveg átvált a hajdani képekre, pillanatokra.
Spiegelman nem szépít, nem idealizál. A zsidók is emberek, gyarló, esendő figurák, hétköznapi keserveikkel, gondjaikkal, jól, kevésbé jól, rosszul, esetenként még rosszabbul szerepelnek életük színpadjain. Jellemeik változatosak, szokásaik révén akár felcserélhetőek is lehetnének más népcsoportokkal.
De zsidó nép csak egy van.
A kiválasztottság pedig súlyos konzekvenciákkal jár a világ színpadán.
A Maus történeteiben reprezentatív mintákat kapunk, hogyan is zajlott a pusztító erők és a megsemmisítésre szántak harca.
Egy nem-zsidó szerző talán nem mert volna ilyen metaforikus ábrázolásra vállalkozni, hogy tudniillik a zsidók egerek, a nácik macskák, a közömbös(?) lengyelek malacok, a (jaj, de sokára érkező!) felszabadító amerikaiak pedig kutyusok. (De hát igazolódik a régi mondás, hogy a zsidó lélek hajlamos a meghatódásra, ám szeret mindenből viccet is formálni. S hogy még „kétségbeejtőbb” legyen a képlet: olykor egyszerre a kettőt.)
Spiegelman nem kíméli sem önmagát, sem édesapját. Bizony pontosan ábrázolja apja kínosan spórolós, zsörtölődős kicsinyességét, ám mivel az egész életútját megismerjük, megérthetjük milyen mélyben gyökerezik szorongása. („Meghagyod azt a kis húst? Bezzeg a munkatáborban mi hogy örültünk volna ennyinek is!”)
Egy-egy figura jellemrajza néha egy villanással kirajzolódik. Például, amikor a haláltáborból végül megmenekült foglyot egy gyűlölködő német asszony feljelent az amerikaiaknál, hogy a „zsidó ellopta férje ruháját!” A kívülálló fejéhez kaphat, micsoda égbekiáltó igazságtalanság, amikor csecsemőket elevenen égettek meg, hogy mer „ez” még megszólalni? A ruhát egyébként visszaadja a zsidó, szabadkozva.
Vagy amikor – korábbi jelenet – lengyel gyerekek rikoltoznak bujkálókat sejtve az utcán: „Segítség! Mami! Zsidó!” És egy felnőtt magyarázza: „Az anyák mindig ezzel riogatták a gyerekeiket: Vigyázz! Egy zsidó elkap, bedug a zsákjába és megesz!”
Az utókor mindig fölényben érzi magát, ha a történelmet tanulmányozza. Hogyan is lehettek ilyen gyanútlanok az áldozatok, hiszen látjuk, hogy milyen is az embertelen gonoszság természetrajza!
Spiegelman érdeme, hogy segít rácsodálkozni arra, milyen makacs, életerős a rossz az emberi világban, és hogy a pusztító gonosszal szemben mégis van esélye a jónak, ha keservesen nehéz is. Ez a nem könnyen jövő remény – kimondatlanul is – mentesen iskolás példálózásoktól, a legsötétebb korszakban is feltételezi a Teremtő gondviselését.
A szívszorító izgalmakon átvezető történet nemcsak magával ragadóan olvasmányos, de képi ábrázolásai is elmélyítik átélését. Külön jutalom az itt-ott felbukkanó zsidó vallási utalások „szerepeltetése”, például a „pársász trumó” említése, vagy az olyan megállapítás, hogy valaki (a főhős) „roé hánoled”, vagyis jövőbe látó.
A Maus képregény-könyv olyan láttató erejű mű, amely a múltat idézi, de mint minden valamire való alkotás, minden jövőben született nemzedék számára tanulságul szolgál.
(A Maus magyarnyelvű, teljes, mindkét részt egybefoglaló kiadását az Ulpius-ház jelentette meg.)

íme egy részlet:



Eddigi hozzászólások: 8

PEti

- 2008-06-17 18:10:58

a történelmet mindig a győztesek irják
néha elferditve az igazságot
és általában a győztesnek van igaza
az antiszemitizmus létezik
de szerintem fel kéne tenni a kérdést, hogy miért van antiszemitizmus
nem kéne minden hazafias magyar egyesületet azonnal antiszemitizmussal megbélyegezni
miért nem tudunk békében éln egymás mellett
a magyar mikor mondja egy zsidóra, hogy antimagyar
antimagyarnak lenni nem ugyanakkora bűn mint antiszemitának

és ki mondta, hogy csak egy népnek van joga az igazsághoz
NEM TARTOZUNK ÖSSZE?
kérdem én
nem egy világban élünk

jó lenne ha elgondolkodna ezen mindenki
az éremnek 2 oldala van
nem hiszem hogy csak az egyik fél a bünös




mokkaczuka

- 2008-06-23 15:46:07

Nem hát, persze, hogy nem csak az egyik fél. A zsidók elvégre sorozatban tiltották ki a magyarokat városaikból, sorban veszítették el az elmúlt ötszáz évben a háborúkat, hogy aztán ennek kapcsán mindenféle zsidóellenes összeesküvést vizionáljanak, aztán aknát szedni küldték a magyarokat védőfelszerelés nélkül, végül pedig kiszolgáltattak több mint félmillió magyart idegen hatalmaknak, hogy nyírják ki őket. Mi sem természetesebb. Egy-egy.

DUDI

- 2008-06-23 19:23:54

Szégyelem magyarságom,mikor a Zsidóságról van szó!Még pedig azért, mert gyalázat az amit müveltünk velük itt Magyarországon.Ennyi ártatlan vért kiontani közvetlenül,vagy közvetve,gyalázat.És még csak bocsánatot sem kértünk tőlük!Bezzeg mikor hires felfedezőkről van szó,akkor rögtön Magyarrá válik Jedlik Ányos, és a többiek!Nekem semmi bajom a Zsidósággal,tisztelem őket.Az embert nem fajtája,bőreszine, alapján kell megítélni,ha nem cselekedetei alapján!Holokausztot tanulmányozva,borzasztó számomra,ami velük történt, átérzem fájdalmukat,és osztozom benne.Most is fáj a fülem,amikor hallom az emberek szájából,az ilyenfajta baromságokat:a Zsidók irányitják a világot,Ők tehetnek mindenről,stb.Nevetséges!Kellene egy kicsit tanulmányozni a történelmi hátterüket,és akkor reálisabb képet kapnának az emberek,roluk,nem pedig mende-mondák alapján itélkezni! ISTEN bocsássa meg az országnak,a Zsidó emberek ellen elkövetett bünöket,áldja meg minden Zsidó életét a világban,áldja meg Izraelt!

mendel

- 2008-06-23 21:16:18

Jedlik Ányos az öngerjesztés elvét fedezte fel. Akkor gerjesszük rá magunkat az elnyomott, kiszolgáltatott emberek védelmére. Galgagyörkön a Magyar Gárda mentette meg egy család életét. Két Holokauszt siránkozás közt javaslom az alábbi video megtekintését:
http://tdyweb.wbteam.com/Melymagyar0622.htm
Tisztelettel
Mendel


Max Barabander

- 2008-07-06 15:42:58

IMÁDSÁG
Ki űlsz az égben a vihar felett,
Én Istenem hallgass meg engemet.

Hozzád megy szívem, itt szavam dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.

A népekkel ha haragod vagyon,
A magyarra ne haragudj nagyon.

Ne haragudj rá, bűnét ne keresd,
Bocsáss meg néki, sajnáljad, szeresd.

Szeresd, vigyázz rá istenem atyám,
El ne vesszen veszejtő éjszakán.

Távol népekhez híre el nem ér,
Hogy olyan jó mint a falat kenyér,

Hogy nem szokott senkit se bántani,
Lassú dallal szeretne szántani.

Édes istenem te tudod magad,
A bárány nála nem ártatlanabb.

Te tudod ezt a fajtát, mily becses,
Milyen takaros, mily kellemetes.

Te látod életét minden tanyán,
Te hallod hogy beszél: édes anyám.

Te tudod a barna kenyér ízét,
Te tudod a Tisza sárga vizét.

Te tudod hogy itt milyen szívesen
Hempereg a csikó a fűvesen.

Tudod a nyáj kolmpját ha megyen,
Édes szőllőnket tudod a hegyen

S keserű könnyeink tudod Uram
Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan,

S hogy víg esztendőt várunk mindenér
Hisszük hogy lesz még szőllő lágy kenyér.

Óh keljetek a magyart védeni
Ti istennek fényes cselédei:

Uradnak mondd el arany arcu Nap,
Mondd el szerelmes délibábodat

Dicsérjed a Balatont tiszta Hold
Hogy szebb tükröd a földön sohse volt.

Csillagok, értünk könyörögjetek:
Kis házak ablakába reszketeg

Szerteszét mennyi mécs ragyog...
Könyörögjetek értünk csillagok.


(Ezt a Szép Ernő verset ajánlom megértő szeretettel a PEti nevű kedves hozzászólónak. S ha tudja, tőle, a Schőn tanító fiától olvassa el az Emberszag című riportkönyét, amit 1944-es munkaszolgálatos élményeiről írt. Szivettépő. Becsületes magyar és zsidó nehezen tud megnyugodni utána.)

Hunnia

- 2008-09-08 22:47:39

Kérdem én,miért tart most Magyarország ott ahol tart!?A zsidók miatt!
A legtöbb zsidó a pénzszférában mozog,megveszitek ezt az országot magatoknak,minket Magyarokat meg a cigányok elé vettek,mint koncot!
De nem számoltok azzal hogy ébred már a Fehér oroszlán!
Amúgy nem vagyok náci,mélyen megvetem a náci ideológiát,egyszerűen csak Hazafi vagyok!Miért nem mentek vissza izraelbe?
Miért kell más országát elvenni???

csaba

- 2008-09-13 12:36:14

Nem tudok szabadulni a gondolattól: valamikor, valahol részese voltam minden szörnyűségnek, pedig még nem éltem akkor, mégis átélem, visznek,terelnek, valahová, ahová nem volna szabad embernek embert vinni, a teljes reménytelenségbe,nem tudom, milyen lelke van annak, aki ezt nem érzi át nagyon súlyosan, komolyan?! Ilyen baromságokat hogy lehet írni? Gondolni?

Kiskakukk

- 2008-09-30 14:14:10

Nem tudja valaki, hol lehet megvenni a Maust? Már egy csomó helyen próbáltam: Ulpiustól, Bookline,Antikvarium.hu stb. de mintha már nem lenne kapható.

Tud valaki segíteni?











Témához kapcsolódó anyagok:

Téma: Auschwitz

Blog bejegyzések

• Zsidó Blog - „Egy zsidó elkap, bedug a zsákjába és megesz!”

Virtuális tanház

• Könyv / Kiadó: Chábád Lubavics - Egység 17. - 1994. április -- Auschwitz tanulsága az emberi gyarlóság tükrében
• Könyv / Kiadó: Chábád Lubavics - Egység 50. - 2002. december -- Per Auschwitzban
• Könyv / Rabbi Efráim Osri - Mélységből kiáltok - Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból -- Előszó
• Könyv / Rabbi Efráim Osri - Mélységből kiáltok - Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból -- Bevezetés

KépGaléria

• Auswitz...

Könyvek

• Könyv / Ohel Yosef Yitzchok - Zsoltárok - Tehilim --

Téma: Holokauszt

Blog bejegyzések

• Zsidó Blog - „Egy zsidó elkap, bedug a zsákjába és megesz!”
• Zsidó Blog - Clotilde Szalon kurvái és a Rózsa lányok

Cikkek

• Hírek - Jiddis nyelvű izraeli film a túlélőkről
• Hírek - Július 2.-án Mezőkovácsházára emlékeztek - Misna tanulás (AUDIÓ)
• Hírek - Július 1.-én Máramarosszigetre emlékeztek - Misna tanulás (AUDIÓ)
• Hírek - Holokauszt megemlékezések tanulással az EMIH szervezésében
• Hírek - Oregoni egyetem vendége volt az áltörténész
• Hírek - Sors és Sorstalanság
• Hírek - Az EMIH holocaust megemlékezései - várjuk az emléket állítók jelentkezését!
• Hírek - Szavakból kavics
• Hírek - Az emlékezés mécsesei
• Hírek - Somogyi néni 63 éve emlékezik és őriz
• Hitközség - Médiában - Az EMIH szerencsétlennek tartja a Mazsihisz ajánlását
• Hitközség - Médiában - Bővülő zsidó vallási kínálat

Csatolt fajlok

• Hírek - Július 1.-én Máramarosszigetre emlékeztek - Misna tanulás (AUDIÓ) / Holokauszt megemlékezés

Virtuális tanház

• Könyv / Kiadó: Chábád Lubavics - Egység 17. - 1994. április -- Auschwitz tanulsága az emberi gyarlóság tükrében
• Könyv / Kiadó: Chábád Lubavics - Egység 17. - 1994. április -- "Ezek miatt sírok én"...
• Könyv / Kiadó: Chábád Lubavics - Egység 17. - 1994. április -- Zsidó világhíradó
• Könyv / Kiadó: Chábád Lubavics - Egység 20. - 1995. március -- Az elárvult komlósi Tóra
• Könyv / Kiadó: Chábád Lubavics - Egység 50. - 2002. december -- Per Auschwitzban
• Könyv / Kiadó: Chábád Lubavics - Egység 62. - 2007. szeptember -- Szavakból kavics
• Könyv / Kiadó: Chábád Lubavics - Egység 62. - 2007. szeptember -- Tanulva emlékezni
• Könyv / Kiadó: Chábád Lubavics - Gut Sábesz 1996. december 6. I.évf./9.szám -- A REBBE SZAVA: A Holocaust
• Könyv / Kiadó: Chábád Lubavics - Gut Sábesz 1997. január 17. I.évf./15.szám -- HETVENHÉT ZSIDÓ TISZTJE VOLT HITLERNEK
• Könyv / Rabbi Efráim Osri - Mélységből kiáltok - Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból -- Császármetszés elvégzése egy halott nőn
• Könyv / Rabbi Efráim Osri - Mélységből kiáltok - Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból -- A németek által áldozataikra tetovált számok eltávolítása
• Könyv / Rabbi Efráim Osri - Mélységből kiáltok - Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból -- Függelék - A lubavicsi rebbe levele Elie Wieselhez
• Könyv / Rabbi Efráim Osri - Mélységből kiáltok - Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból -- Függelék - Nissan Dovid Dubov rabbi:Hit a Holokauszt után
• Könyv / Rabbi Efráim Osri - Mélységből kiáltok - Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból -- Függelék - Zalman I. Posner rabbi:A vészkorszak
• Könyv / Oberlander Báruch, Köves Slomó - Modern etikai kérdések a zsidó jog szemszögéből -- Hit a holokauszt után
• Könyv / 2004. szeptember 10-12. - Zsidó Tudományok hétvégi szemináriuma 7. -- Rabbi Nissan Dovid Dubov: A szenvedés - Hit a holokauszt után
• Könyv / 2004. szeptember 10-12. - Zsidó Tudományok hétvégi szemináriuma 7. -- Holokauszt

Könyvek

• Könyv / Rabbi Efráim Osri - Mélységből kiáltok - Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból --
• Könyv / Ohel Yosef Yitzchok - Zsoltárok - Tehilim --

Szövegek

• Holokauszt Megemlékezések Naptára 2008. (2. rész)
• Holokauszt Megemlékezések Naptára 2008. (3. rész)
• Holokauszt Megemlékezések Naptára 2008. (4. rész)
• Holokauszt Megemlékezések Naptára 2008. (5. rész)
• Holokauszt Megemlékezések Naptára 2008. (1. rész)

Cimkék:
Auschwitz; Holokauszt

Hírlevél jelentkezés



Rebbe: Hogyan lesz béke Izraelben?

Hogyan vélekedett a néhai lubavicsi rebbe zácá”l a Közel-keleti békefolyamatokról? Mi volt véleménye szerint a helyes cselekvési stratégia? Miért nem találta helyesnek a „földet a békéért” elvet? Az alábbi összeállításban erről olvashatunk.

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkents a megfelelő nyílra!

Polgári naptár




Zsidó naptár


Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja mega következő polgári dátumot!