Nachlaot a nachala többes száma, laza fordításban jelent birtokot, tulajdnot, de örökséget is. Jeruzsálem szívében van ez a városrész, amelyet 1860-ban alapítottak. Néhány évtizede még igencsak ramaty állapotban volt. A felújított Nachlaot viszont ma már afféle kis óváros a falakon kívül, s egyre több turistát vonz. Különösen a szlichot napjaiban.

A szefárd zsinagógák telnek meg előbb bűnbánókkal: ők Jom Kipur előtt már negyven nappal megkezdik a szlichot mondását, az askenázok pedig általában a Ros Hasanát megelőző szombaton. Nachlaotot és zsinagógáit leginkább most, az őszi nagyünnepek idején érdemes meglátogatni. Valamennyi templomnak megvan a maga története, hangulata, varázsa. Mikor épültek, az összesnek a nuszáchja, imarítusa az alapítók származási országában honos szokásokat tükrözte; ma viszont inkább „jeruzsálemi mixről” beszélhetünk, az eredeti stílusból már csak hírmondónak maradt meg egy kevés.

Az utazónak, ha nem ismerős Nachlaotban, érdemes helyi vezetéssel nekivágni az útnak, mégpedig a Kiah utcán, ahol az Agrippa utca keresztezi (a Klál Központ bal kéz felé esik.) Majdnem pontosan előtte íves átjárót lát, mellette annak a Moses Montefiorénak az emléktáblájával, akinek az adományaiból megannyi negyed épült errefelé. Az átjárón áthaladva az 1882-ben, kimondottan askenázok számára alapított Mázkeret Mose negyedben jár. Ha jobbra, a Kármel utcába fordul, és megáll a Heszed Veráchámimnál, meglepetésben van része – szefárd zsinagóga ez egy askenáz környéken, mégpedig olyan, ami valaha kocsma volt. A fáma szerint a húszas évek végén, amikor egyre több és több szefárd költözött ide, a negyed mészárosa és az ő legényei „beszélték rá” a kocsmárost, hogy csináljon a profán helyből imaházat. Különös figyelmet érdemelnek az ajtók, amelyeken ezüstből készült szimbólumok ábrázolják a tizenkét törzset.

Amikor a turista az Árje Levin rabbiról elnevezett utcához ér, érdemes jobbra fordulnia, és máris az Ohel Mose negyedben van, amit 1883-ban alapítottak, kimondottan szefárd válaszként az askenáz szomszédságra. Számos híresség töltötte gyerekkorát az Ohel Moséban, így Izrael egyik volt elnöke, Jichák Návon. A negyeddel azonos nevű zsinagóga a saroktól néhány méterre lévő épület első emeletén működik. Történelmi hely ez a javából, amely rendkívül szokatlan, türkiz és sárga színekben pompázó, faoszlopokon álló frigyládával dicsekedhet, a tetején ragyogóan megvilágított narancsszín koronával. A zsinagógának sok a Tóra-tekercse, szám szerint tizenhat, így a fő frigyládán kívül vannak más frigyládák is. Az egyik tekercset még 1841-ben írta Iránban egy szojfer, ez is Montefiore ajándéka; a „ruháján” annyi az ezüst, hogy felemelésére csak erős ember vállalkozhat.

1887-ben lett kész az Ohel Mose, amely sok éven át az egyedüli szefárd templomja volt a környéknek. A földszinten van a ciszterna, a valamikori gondnoki lakás, és itt működött valaha a közösségi kemence, amelyben a sábeszi étel melegedett, illatával csiklandozva az odafenn imádkozók orrát. Ha az épületet kívülről megkerüli a látogató, galambdúcokat lát, amelyekben a veszélyeztetettnek számító vörös vércsék fészkelnek.

Az út jobbra, a templomról elnevezett utcában folytatódik. A második kereszteződésnél balra fordul az utas a Gilboa utcába, s annak a jobb oldaéán végighaladva, a negyed ciszternáját elhagyva eljut a 3. számig. Avraham és Szárá Kohén, görög olé házaspár építette még 1925-ben ezt a szépséges épületet, amelyből később zsinagóga lett. A nevét – Janina – arról a görögországi kisvárosról kapta, ahonnan az ide járók többsége alijázott. Janina egykor Görögország legnagyobb zsidó közösségének adott otthont, amely még Nagy Sándor idejében telepedett meg azon a vidéken. Különleges nyelvet beszéltek, a romaniotát, amely a héber és a görög keveréke volt. Akik nem alijáztak idejében, áldozatául estek a nemzetiszocialista barbarizmusnak.

Visszafelé jövet az utazó áthalad egy rövid folyosón, és újabb, egyetlen helyiségből álló imaházra bukkan, amit 1890-ben épített Jomtov Taranto abban a reményben, hogy cselekedete jutalmául majd fia születik. Sajnos ez nem adatott meg neki. A zsinagóga annyira kicsi, hogy szinte mindig zsúfolásig van, így – akárcsak Pesten a Dessewffy utcában – a nők be nem jöhetnek, mert nem különülhetnének el; legfeljebb kívülről, az ablakon át bekukucskálva kísérhetik a szertartást figyelemmel. Az idősebbek még emlékeznek arra az időre, amikor esténként ismert bölcsek tanultak itt együtt az egyszerű emberekkel. A zsinagóga napi huszonnégy órában nyitva tart, ide bárki betérhet, hogy zsoltárt olvasson, vagy ha – Isten ments’ – valami gondja-baja van, segítséget kérjen.

A körút következő állomásához az Ezra Rafael utcán áthaladva, a következő közbe betérve, onnan balra a Zichron Tuvia utcába fordulva jut el a turista. A 21. számnál újabb sikátorba fordul, és a következő sarkon, a Silo utcánál már ott is van az idén 102 éves Ohavéi Cion zsinagógánál. Ezt 1963-ban renoválták, az olajfából faragott emelvény és a frigyláda kihagyhatatlan élmény, mindkettő a modern izraeli művészet egyik alapító atyja, Zeév Rábán keze munkáját dicséri.

A túloldalon van a Melámed zsinagóga, de nem látni az utcáról; bejutni a Silo utca 18. szám alatt lehet, követni kell a gyalogutat, majd felhágni a lépcsőn. A szerény kis imaház attól különleges, hogy egy udvaron áll, körülötte olyan lakásokkal, amelyeket annak idején az iráni Sirázból gyalogszerrel alijázott zsidók népesítettek be. Van olyan imádkozó, aki e házak egyikében, tizenegy testvérével együtt nőtt fel – egy szoba-konyhában. Itt tartotta annak idején a szeretett Melámed rabbi a közösségi szédereket; hatalmas szukká állt a perzsa orgonabokor mellett, amely az ágakat szolgáltatta a sátor tetejéhez. Itt tartották a táslichot is: mindenki a nyitott ciszternába dobta jelképesen a vétkeit.

A látogató a Melámed zsinagógát elhagyva, balra fordulva rövidesen lépcsősorhoz ér. A Silo 6. szám alatti jesivát Mordechái Sárábi rabbi alapította. A hetvenes években odarondított, jellegtelen áruház is nevezetes, éspedig arról, hogy Sárábi rabbi megátkozta azt, egyesek szerint azért, mert még ki is akarták bővíteni, méghozzá mozival. (Soha nem lett ebből semmi.) Mások viszont úgy tartják, az átok oka, hogy az épület épp arra a teraszra vet árnyékot, ahol Sárábi és a tanítványai szívesen napfürdőztek. Bármi volt is az indíték, az átok hatott. Azokkal, akik itt nyitottak üzletet, háromféle dolog történt: vagy súlyos veszteséget szenvedtek, vagy totálisan csődbe mentek, vagy meghaltak. Az épület ma, évtizedek után szabályszerű kísértetház.

Az Ovádja Szomech utcánál balra fordulva tűnik fel a Bét Jichák zsinagóga. Ezt Jichák Kalifa rabbiról nevezték el, aki családostul elindult Sirázból, de soha nem jutott el Erec Jiszráélba. Hajóra szállt; két nappal az indulás után, miközben a tengeren rettenetes vihar tombolt, életét vesztette. Holttestét a rituális öltözékével együtt egy kosárba tették, amire ráírták: „Szent Jeruzsálem.” A rabbi megkapta a tengerésztemetést; földi maradványait Indiában vetették ki a hullámok, s egy ottani zsidó közösség eltemette a helyi zsidó temetőben. A róla elnevezett Bét Jichák a Nevé Sálom negyedben van, amit iráni zsidók alapítottak 1896-ban. Zsinagógát akartak, de mivel nagyon szegények voltak, és nem akadt köztük módos ember, mindenkinek adakoznia kellett. Ezért látható annyi név odabenn, hogy még a lámpatestek is tele vannak velük.

Az utazó végighalad az Ovádja Szoméch utcán, s ahol az véget ér, balra fordul a Rama utcába, majd jobbra a Gevába. Széles utcára jutunk, ahol bőven van parkoló: a Beér Seva utcába. Ez már a Nachalat Cion negyed, a szíriai Aleppóból alijázott zsidók alapították a tizenkilencedik század végén. A sarkon balra szembetűnik az elegáns Ádész Nagyzsinagóga; 1901-ben épült az Ádész-család pénzén. Gyönyörű dekorációit és magát a frigyládát teveháton hozták idáig Szíriából. A mutatós kovácsoltvas ajtón lehet bejutni, amiben annak idején súlyos kárt tett a jordán tüzérség. Odabenn méltán tarthat számot a csodálatra a díszes kandeláber, a falfestmény, valamint a gazdagon faragott, gyöngyházberakású emelvény és a frigyláda.

A jövevény a sarkon jobbra fordulva a Becálél utcába, valamint a szépséges Urfáli zsinagóga elé jut. Ez a törökországi Urfából 1896-ban alijázott zsidók leszármazottainak közösségi központja. Szokatlanul nagy és robusztus az épület, sokak szerint az alapítók habitusát tükrözi. Az urfaiak általában építőmunkások voltak, de őrszemek is kikerültek közülük, nem ijedtek meg a saját árnyékuktól és bátorságot öntöttek a környékbeli lakosokba is. Az épület masszív fehérmárvány enteriőrje az alap, amelynek tónusát rozsdaszín függönyök és a sötét bronzból készült ülőhelyek dobják fel.

Visszatérve a Becálél és a Silo sarkára, egy percig lefelé kell haladni, majd lemenni a lépcsősoron a Geváig. A Beér Sevára balra fordulva az utazó a parkoló járművek és egy pláza mellett elhaladva megtekintheti egy óvóhely türkizszínű bejáratát. Ez az a hely, ahol a néhai Slomó Kárlebách rabbi tartott – részben amerikai olék és turisták részére – öröm-istentiszteleteket sábeszeken. A Beér Seva a Tekoa és a Niszim Báchár utcákban folytatódik, s az utóbbi 30. száma alatt található a Sauli Vekási zsinagóga. Ez cionista szempontból is jelentős emlékhely: a mandátumi időkben az üldözött szabadságharcosok közül sokan itt találtak menedékre. Nachlaot ugyanis a negyvenes évek szabadságharcos szervezeteinek erőssége volt. Egy itteni lakos bútorasztalos nagyapjára emlékezik, aki olyan szekrényekre specializálta magát, amelyekben külön rekesz volt a fegyverek elrejtésére.

Közel a túra vége, és az utasnak feltűnik, hogy a zsinagógákban bizony nem tolongtak. Vannak, akik ezt azzal magyarázzák, hogy annak idején sokkal népesebbek voltak a családok, akár két-három família is elég volt ahhoz, hogy felépítsenek egy templomot és utána meg is töltsék azt – akár hétköznapokon is. Nem egy helyütt a szabadban is padokat kellett felállítani.

A kiindulóponthoz való visszatéréshez a turistának a Niszim Bácháron kell folytatnia az útját. Amikor az Agrippa utcához ér, jobbra menve jut vissza a Klál Központhoz, onnan pedig a szálláshelyre, hogy a folytatásban a Jemin Mose, a bukharai negyed, a Sáréi Heszed és a Jafó út zsinagógáit fedezze fel.

Cimkék: