A Blog egy szabad fórum. Az itt megjelent írások nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját.

Globalizáció, kóserság, magyar zsidóság

2008-05-05

Beszélgetés a Rabbinical Center of Europe által szervezett kósersági konferencia kapcsán

Képek a ráckevei konferenciáról

A kínai zselatin sem kóserebb, mint a magyar – mondja mosolyogva Menachem Margolin rabbi beszélgetésünk kezdetén, amikor arról kérdezem, hogyan befolyásolja a globalizáció a kóser étkezés szabályait, és miért éppen ez volt annak a konferenciának az egyik fontos kérdése, amit Budapesten több mint 80 európai ortodox rabbi részvételével rendezett a brüsszeli székhelyű Rabbinical Center of Europe idén márciusban. A szervezet ügyvezetőjétől megtudom, hogy az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és Magyarországi Autonom Ortodox Izraelita Hitközség meghívására létrejött értekezleten, a kóserság kérdésére szakosodott rabbik azért a globalizáció és a modern élelmiszer technika kérdéseit vitatták, mert ezek azok a területek, amelyeken nagyon otthon kell lennie – természetesen a vallási szabály rendszeren túl – azoknak a rabbiknak, akik ma kósersági felügyeletet végzik. Pinchas Padowa amszterdami rabbi, olyan példákra hívta fel a rabbik figyelmemet, mint például, hogy hogyan nehezíti meg a távol-keleti élelmiszergyártás, vagy a biotechnika és toldalékok összetétele a felügyelet szigorú betartását.

A háború előtt volt „neológ-kóser”, „sábesz” és „mikve”

De nem csak erről szólt a három napos tanácskozás. A RCE vezetői között több magyar származású rabbi is van, mint például a párizsi rabbitanács főrabbija Jirmijáhu Kohn, vagy a genfi Ávrahám Yafe Schleisinger, aki ugyancsak békéscsabai születésű. Ezek a rabbik külön figyelmet szenteltek a magyarországi közösség mai helyzetének, és a rabbik közötti beszélgetésekben arra az érdekes helyzetre emlékeztettek, hogy Magyarországon mindig is az erős asszimiláció mellet egy nagyon erős vallásos gyökerű zsidó közösség élt. „Magyarországon sohasem volt reform irányzat” – figyelmeztet Jichák Méir Hertz londoni főrabbi. Sőt még a neológ közösségek is folyamatosan igyekeztek a háláchához igazodni, olyannyira hogy a tízes évektől erős törekvések voltak a Sulchán Áruch autoritásának formális elismerésére is. Nagyon érdekes, hogy annak ellenére, hogy a Magyarországon volt közismerten a legélesebb a hitközségek közötti szakadás, de mégis elsősorban politikai jellegű volt. Szervezeti szinten nem igazán volt együttműködés, de a vallási törekvések tekintetében a magyar neológia nagyon ragaszkodott a hagyományokhoz. A háború előtt volt „neológ-kóser”, „sábesz”, sőt állítólag a Dohány utca-i zsinagóga pincéjében még egy rituális fürdőt is építettek, amikor a zsinagógát építették. „Hol van ez a konzervatív (maszorti) vagy reform irányzathoz képest, amelyik teljesen minden alaphagyománytól elszakadva semmifajta jelentőséget nem tulajdonít ezeknek a micváknak és a halachá követésének?” ” – kérdezi a békéscsabai születésű Schlesinger rabbi.
A rabbik beszámolóiból azt is megtudhattam, hogy nem véletlenül az amerikai reform és konzervatív (masorti) irányzat ellen kelt ki nemzedékünk egyik legnagyobb rabbija Moshe Feinstein (1895-1986) „Ők ugyanis elveikben utasítják el a zsidó vallás alapjának, a Tórának isteni mivoltát, és a zsidó vallásra inkább, mint emberi alkotású történelmi hagyományra tekintenek” – magyarázza a párizsi (pesti születésű) Kohn főrabbi.

Magyarországon soha nem volt gyökértelen zsidóság!

A konferencián az is szóba került, hogy milyen mértékben növekednek a kóser fogyasztók világszerte. Évente 8-10 százalékkal növekszik a kóser élelmiszerekre való igény és ez nyilván annak tudható be, hogy a világon mindenütt egyre több a vallásos zsidó és a fiatal nemzedék különösen az ortodoxiát tartja legautentikusabbnak. „Európában soha nem volt számottevő reform vagy konzervatív zsidóság – Kelet-Európában különösen nem, de Amerikában egészen 10-20 évvel ezelőttig még a reform zsidóság volt a legnagyobb, és mégis a mai felmérések és statisztikák szerint viszont 2050-re az amerikai zsidóságnak több mint a fele az ortodox irányzathoz fog tartozni” – hívja fel a figyelmünket Margolin rabbi – „A gyökerek nagyon lényegesek. Magyarországon például hagyománya van a vallásos ortodox zsidóságnak, a chászid és a nem chászid irányzatoknak, de még a neológiának is. Ezek mind ragaszkodtak a maguk módján a gyökerekhez (részükkel egyet lehet érteni részükkel meg nem). Szemben a reform vagy konzervatív (masorti) zsidóság, amely mindent felülbírált és így gyökértelen zsidósággá vált! A Misna szavaival élve (Atyák 3:17.) „egy fa, amelynek kevés a gyökere. Ha vihar kerekedik, gyökerestül kitépi és felfordítja…” Európára amúgy is inkább jellemző a hagyományok tisztelete, és talán éppen ezért nem jött létre itt soha számottevő reform vagy konzervatív közösség”. „Örömmel tapasztaltam” – teszi hozzá Oberlander Báruch pesti rabbi – „hogy az elmúlt években a Mazsihisz szellemi vezetői is egyre inkább törekszenek a Sulchán Áruchra. A legtöbb zsinagógából mára kikerült az orgona, fügönny került a férfi és női oldal közé és a fiatal rabbik között is egyre többen igyekeznek a szombatot tartani és ortodox életvitel szerint élni. Azok a fiatal neológ rabbik, akik tanítványaim is voltak, mind egytől-egyig a hagyományos módon a szabad ég alatt esküdtek”.

Egy ortopéd orvos sem végez sebészeti beavatkozást…

A konferencia amúgy annak az érdekes ténynek is tanulsága volt, hogy még az ortodox rabbik között is mennyire fontos egy adott szakterület közvetlen ismerete. „Még ortodox rabbik között sem mindenki szokott kósersági felügyeletet végezni vagy pláne válásokat vagy betéréseket intézni. A világon nagyon sok rabbi tartózkodik ezektől, ugyanis egy hibaejtés esetén, ha a válás vagy a betérés nem felel meg a hálácáhának, akkor annak nemzedékeken át örök következményei lehetnek egy ember és egy család életére. Ahogyan egy jó ortopéd orvos sem biztos, hogy vállalkozik sebészeti beavatkozások végzésére, úgyanígy egy felelősségteljes rabbi is csak a szakterületére koncentrál, az oktatás mellett, ami mindannyiunk kötelessége és küldetése. Teljes szívemből kívánom Oberlander, Weisberger és Köves rabbiknak, hogy a helyi közösséget erősítve vigyék továbbra is a történelmi zsidóság zászlaját. Nem könnyű feladat ez, de rabbik nem riadnak vissza a nagy kihívásoktól” – erősíti meg Schleisinger rabbi.

Nógrádi Bálint
Magyar Kóser Központ
Egység 64. / 2008. április

Eddigi hozzászólások: 0

Kapcsolódás:

Blog bejegyzések

• Globalizáció, kóserság, magyar zsidóság

Cikkek

Csatolt fajlok

• Videó - Kert konferencia a globalizációról / Slomó Baruch

Könyvek

Könyvek

• / Oberlander Báruch rabbi - Zstsz 2008. ősz Nagyünnepi felkészülés --

Program

• Zsidó Tudományok Szabadegyeteme: Őszi szemeszter - A kóser étkezés

Szövegek

• Chabad - Bemutatkozás

Cimkék:
kóserság; Neológ; Oberlander Baruch; Ortodox

Hírlevél jelentkezés

Programok

Sábbáton hétvége zsidó fiataloknak

Történelem és kabbalisztikus agykontrol - ZSTSZ tavaszi szemeszter

Bródy Sándor író - A Nap lovagja

Zsidó Tudományok Szabadegyeteme: Őszi szemeszter - A kóser étkezés

Auschwitz - létezik-e válasz a "nagy" kérdésre? Januárban lesz 64 éve, hogy felszabadult az auschwitzi haláltábor. Majdnem öt éven át működött az a németek által felállított auschwitzi lágerkomplexum, ahol a magyarországi zsidók legnagyobb részét kivégezték. A tábort 1945. január 27-én, pontosan 64 évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel. Az alábbi tanulmányban arról olvashatunk, hogy hogyan viszonyul a zsidó teológia Auschwitzhoz és a Holokauszt kérdéséhez. Van-e válasz a "nagy" kérdésre?