Bizonytalanná vált a zsidó közösség jövője Brüsszelben

Belgium fővárosa egykor virágzó zsidó központ volt. Az utóbbi években azonban rendkívül nagymértékű az elvándorlás, melynek következtében négy zsinagóga is bezárt, az épületeket pedig eladták.

Megszűnt a híres Maimonides iskola is, mely a belga zsidó oktatás egyik legfontosabb intézménye volt hosszú évtizedeken keresztül. Bár a muszlim radikalizmus, a kormány tehetetlensége és a vallásos életet nehezítő törvények miatt sokan elhagyták az országot, akik maradtak, inkább a város déli negyedeibe költöztek, ahol új közösségi terek nyíltak.

“Nagyon szomorú, amikor fontos intézményeinkre kerül lakat. A belvárosi zsinagógák bezárása jól mutatja, hogy Belgiumban és egész Nyugat-Európában egyre kevesebben látogatják a zsinagógákat, biztonsági okok miatt. Ezzel együtt a déli kerületekben működő két iskolában még sohasem tanultak ennyien, és több zsinagóga is nyílt ott” – mondta Yohan Benizri, a francia nyelvű belga zsidókat tömörítő szervezet, a CCOJB vezetője.

A belvárosi zsidó közösségi élet hanyatlása a hetvenes években kezdődött. Az észak-afrikai muszlim bevándorlók közül a legtöbben az olcsóbb belvárosi negyedekben telepedtek le, ahol sok, Kelet-Európából érkezett zsidó is élt, már több mint száz éve. A nyolcvanas évek közepére a legtöbb zsidó elhagyta ezt a környéket és a város módosabb kerületeibe költözött. A közösségi intézmények sokáig a helyükön maradtak, ám a kilencvenes évek közepétől egyre jobban eluralkodott a bűnözés és az iszlám radikalizmus az arab bevándorlók lakta utcákban. A Maimonides iskola 2015-ös bezárásakor is a biztonsági kockázat volt a legfőbb szempont, addigra az épület inkább egy katonai bázisra hasonlított kívülről, mint tanintézményre.

“A zsidók nemcsak az új, muszlim szomszédaik miatt hagyták el a belvárost, hanem azért is, mert összegyűlt annyi pénzük, hogy elegánsabb negyedekben vásároljanak ingatlant. Azonban azt is fontos megemlíteni, hogy a két közösség tagjai egészen másképpen álltak a társadalmi integráció kérdéséhez. A zsidók nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a belga társadalom részévé váljanak, mely befogadta őket. Manapság azokban a negyedekben, ahol a szüleink felnőttek, muszlim bevándorlók élnek, akik nem igazán törekszenek integrációra, és nem fektetnek túl sok energiát a lakókörnyezetük felvirágoztatására sem” – mondta Daniel Rozenberg, az egyik, még működő belvárosi zsinagóga elnöke. Az általa irányított Stalingrad zsinagóga sokáig a város központi imaháza volt. Mára alig gyűlik össze az imádkozáshoz szükséges tíz férfi, az épület és a kert állapota leromlott, az utcában pedig prostituáltak sétálnak. Nem messze innen áll a Clinique zsinagóga, melyben egykor ötszázan is összegyűltek, manapság viszont már alig látogatja valaki. 2014-ben megpróbálták felgyújtani az épületet, nem sokkal a négy halálos áldozatot követelő merénylet előtt, melyet a városi zsidó múzeumban hajtott végre egy muszlim terrorista.

“Nem igazán érzem már magam biztonságban errefelé. Egy fiatal, erőteljes férfit talán nem zavarnának a fenyegető pillantások. De egy magamfajta, öreg zsidónak már nincs mersze idejönni imádkozni” – mondta Joel Rubinfeld, akinek még a Clinique zsinagógában tartották a bár micváját. Még két imaház állt a környéken: a szfárádi zsinagóga és a Rogier utcai zsinagóga. Mindkét épületet eladták 2016-ban. Bár a szfárádi zsinagóga műemléki védettséget kapott, az új tulajdonos első dolga az volt, hogy eltávolította a Dávid-csillagot az épület homlokzatáról.

A fenyegetettség miatt Rubinfeld szerint “csendes exodus” zajlik Brüsszelben. 2010 és 2018 között évente 205 zsidó vándorolt Izraelbe, ami 54%-os emelkedés az azt megelőző időszakhoz képest. Emellett nagyon sokan költöztek át Angliába, Kanadába és az Egyesült Államokba is.

2015-ben a brüsszeli főrabbi, Avraham Guigui jelentette ki a zsidókat ért terrortámadások után, hogy “nincs jövője a zsidóságnak Európában”. Rubinfeld megerősíti a rabbi szavait: “Érezhetően csökken a közösség létszáma. Az egykori osztálytársaim közül sokan Floridában, Melbourne-ben, Londonban élnek”.

A közelmúltban hozott, rituális vágást megtiltó állami törvények tovább nehezítették a belga zsidók életét. Bár elsősorban a muszlim hálál vágást vették célba a törvényalkotók, a kóser mészárszékeknek is befellegzett az országban. “Bár Belgium ortodox zsidói elsősorban Antwerpenben élnek, a brüsszelieket is aggasztja a kialakult helyzet. Könnyen lehet, hogy később újabb korlátozások jönnek, például a körülmetéléssel kapcsolatban. Ha az új törvény érvényben marad, sokkal kényelmetlenebb lesz Belgiumban élnünk” – mondta Benizri.

Ezzel együtt Benizri szerint nincs még minden veszve. Brüsszelben ma is egy tucatnyi zsinagóga, két iskola és egy zsidó rádióállomás működik. „A zsidó élet központja a zsinagógából a kulturális programok felé tolódott el. Továbbra is őrizzük a zsidó identitásunkat. A közösség nem öregszik el, a lág báomeri sporteseményünkön például az öt ifjúsági szervezet több száz tagja vett részt. Hogy mit hoz a jövő, nem tudjuk. De mindig lesz zsidó jelenlét Brüsszelben” – tette hozzá.

zsido.com

Forrás. JPost

  • Küldés emailben