Bár-Kochvá pénzérméje került elő Izraelben

A Jeruzsálemtől délnyugatra fekvő Láchis régióban 1885 éves pénzérmére bukkant két kiránduló.

Az esős téli időjárásnak köszönhetően újabb jelentős régészeti leletek kerültek elő Izraelben. Mááján Sálom túravezető és Siri Burchard egy túraútvonalat jártak be, amikor egy zöld tárgyra lettek figyelmesek a földön. Miután megtisztították a sártól, kiderült, hogy egy régi pénzérmét tartanak a kezükben. Az érmét Dr. Dani Szijonhoz, az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberéhez vitték, aki meg tudta fejteni az érme feliratát, még a szakszerű tisztítás előtt.

A polgári időszámítás előtt 135-ben vagy 134-ben vert érme a rómaiak ellen kitört Bár-Kochvá féle felkelés idején készült. Az egyik oldalán egy hétágú pálmaág és két fürt szőlő látható, továbbá a Simon felirat, mely a lázadást vezető Bár Kochvá eredeti neve. Az érme másik oldalán egy szőlőlevél és kacs látható, illetve az “Izrael szabadságának második évében” felirat. Az érme készítője óhéber betűket használt.

Az ehhez hasonló pénzérméket a Bár Kochvá felkelés idején verték, és megörökítették rajtuk a Rómától kivívott, ideiglenes függetlenséget. Ez a három és fél éven keresztül tartó felkelés volt az ókori zsidóság legnagyobb és egyben utolsó háborúja az idegen elnyomás ellen. Az elszántan küzdő zsidók ellen távoli provinciákból kellett Hadrianus császárnak légiókat átcsoportosítania. Dio Cassius, a III. században élt római történetíró szerint a rómaiak ötven zsidó erődöt és ezer települést pusztítottak el, és több százezer zsidó felkelőt és civilt öltek meg. A megtorlás során számos kiemelkedő rabbit is kivégeztek, közöttük a Misna egyik legnagyobb bölcsét, Rabbi Akivát. Ő volt az, aki a Bár Kochvá (a csillag fia) nevet adta Simon bár Koszibának, akit a zsidó nép megváltójának tartott. A felkelés leverése után sok százezer zsidót hurcoltak rabszolgaságba, és kitiltották őket Jeruzsálemből. A nehezen kierőszakolt győzelem hatására Hadrianust ismét császárnak nevezte ki a római szenátus.

A lelet a Givát Gád természetvédelmi területen került elő, Hevrontól nyugatra. Ez a terület volt a lázadás egyik központja. “Az út, ahol az érmét találtuk, számos olyan környékbeli települést köt össze, ahol a felkelés idejében búvóhelyeket alakítottak ki. Lehetséges, hogy az ott lakók, vagy a harcosok veszítették el az érmét, miközben az egyik településből a másikba mentek. Az érme 1885 évet várt arra, hogy ismét kézbe vegye valaki” – mondta Dr. Cvika Cuk, az Izraeli Természetvédelmi Hatóság vezető régésze.

zsido.com

Forrás: TOI

 

zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287

  • Küldés emailben