Az Omri-dinasztia egyik fontos központját tárták fel Afula mellett

Egy hatalmas, oszlopos épület romjait tárták fel az észak-izraeli Afula közelében, a Jezréel-völgyben. A régészek úgy vélik, hogy az ősi izraeli királyság hivatalnokai használták a termékeny vidék termésének begyűjtésére és újraelosztására.

Az Izraeli Régészeti Hatóság és a Tel-Avivi Egyetem szakemberei egy útépítés miatt kezdték meg az ásatást két évvel ezelőtt a Churvát Tévétnek (Tévét romjai) nevezett területen. A legfontosabb lelet ez a polgári időszámítás előtti IX. századból származó épületrom volt, melyet az akkor már két részre (Izrael és Júdea) szakadt zsidó királyság északi felén uralkodó, dinasztiaalapító Omri és fia, Ácháv király idején emeltek.

“Ez a királyi épület a legjobb állapotban fennmaradt lelet, mely az Omri-dinasztia idejéből származik” – mondta Dr. Omer Sergi, a Tel-Avivi Egyetem archeológusa.

Az oszlopos épület 20X30 méter alapterületű és három részből áll: két oldalsó szoba és egy középső terem alkotja, utóbbiban két oszlopsor húzódik. Az egy tömbből faragott oszlopok némelyike 2 méter magas, de eredetileg feltehetően még ennél is magasabb volt. Az épület alapját faragott mészkőtömbökből alakították ki. Mivel helyben bazaltkő áll rendelkezésre, a mészkövet távolról szállíthatták a helyszínre. A padlót elegáns kőborítás fedte, ami szokatlan volt abban az időszakban, ezen a területen. Az épület mérete és igényes kialakítása arról tanúskodik, hogy királyi adminisztrációs központ lehetett és jól kifejezte az Omri-dinasztia erejét és gazdagságát.

Bár a Tévét helységnevet nem említ a Biblia, a kutatók szerint elképzelhető, hogy itt állt az egykori Jezréel vagy Sunem. Annyi bizonyos, hogy Jiszáchár törzsének területe volt.
A régészek az épület romjai alatt egy korábban emelt, hasonló felépítésű és funkciójú épület maradványait is megtalálták az Izrael felett korábban uralkodó Básá király idejéből. Ebből arra következtettek, hogy a korában hadvezérként szolgáló, majd Nádáv királyt meggyilkoló és a trónt elfoglaló Básá alatt is bőségben éltek az itt lakók.

Az Omri-dinasztia Básá halála után kezdte meg uralmát Izrael felett. A Biblia tanúsága szerint “Básá Jerovám útját követte … bűnbe vitte Izraelt … ezért az Örökkévaló elveszejti leszármazottjait (1Királyok 16)” – azaz nem utódai ülnek majd a trónon. Ez így is történt, mert Elá, Básá fia egy puccs áldozata lett, majd a trónbitorló Zimri kipusztította az egész családját. Zimri után a nép az egyik hadvezért, Omrit tette meg királynak. Ekkor pusztult el a romok alatt talált, korábbi épület és Básá fővárosa, a Somron keleti részén fekvő Tirca is. Omri – bár ő sem az Örökkévaló útján járt – dinasztiát és Somron néven új fővárost alapított, és utódai követték a trónon. Uralkodásáról több idegen emlék is tanúskodik. Ilyen Salmaneszer asszír király obeliszkje, a moábi Mésa sztéléje vagy a szintén asszír Kurkh-monolitok.

A Tévétben feltárt romok is Omri, illetve fia, Ácháv nagyívű építőkedvét bizonyítják. Az épületben egy tipikus, négyszarvú oltárt is találtak, melyen áldozatokat ajánlottak fel. Az oltár megléte nem jelenti azt, hogy templom lett volna az épület, mert az adott korszakban adminisztratív központokban is végeztek vallási szertartásokat. Erről a szokásról a Biblia is megemlékezik, még Jerovám idejéből, aki “készítette a magaslatok házát és papokká tett a nép minden részéből olyanokat, kik nem voltak Lévi fiai közül” (1Királyok 12:31).

Az épület körül kiterjedt területen folyt földművelés és kézművesség. A régészek kerámiaégető kemencéket, malomköveket, szövőeszközöket és az Omri-dinasztiára jellemző tárolóedényeket találtak, melyekben a terményeket tartották. Ezekhez hasonló edényeket már feltártak a közeli Megidóban és Rechovban is. “Feltételezhető, hogy az agyagedények helyben készültek és a környéken betakarított terményeket tárolták bennük. Úgy vélem, hogy a király tisztviselői itt gyűjtötték, tárolták és osztották újra a beszolgáltatott termést egy nagyobb térség lakói számára” – mondta Dr. Sergi.

Az adminisztrációs központot az arámi hadsereg inváziójakor, a polgári időszámítás kezdete előtti 840 körül kiürítették és bejáratait befalazták. A hódítók felgyújtották az épületet, minek következtében beomlott a tetőszerkezet. Ennek köszönhető, hogy az épület alsó része olyan jó állapotban maradt fent. A pusztulás után nem sokkal erődöt és gabonasilókat emeltek a helyszínen, tehát a mezőgazdasági munka továbbra is fontos szerepet játszott a termékeny vidék életében.

“Nincs még egy olyan palota Omri idejéből, amely ennyire épségben maradt volna. Itt minden úgy áll, ahogyan a pusztulás napján hagyták. Ironikus dolog, hogy ezt az épületet ugyanabból az okból emelték annak idején, amiért hamarosan meg fogják semmisíteni az útépítés során. Ahogy akkor, úgy most is ez a legjobb útvonal a Jezréel-völgyön keresztül, illetve tovább északra a Galilba és Főníciába.” – mondta Dr. Sergi.

zsido.com

Forrás: watchjerusalem

 

  • Küldés emailben