Az életút végén – régen és most

A Transznacionális Együttműködések program során különböző témák mentén igyekszünk bepillantást nyerni a szociális gondoskodás mai rendszerébe. Korábban olyan témákkal foglalkoztunk, mint az önkéntesség, adománygyűjtés és a társadalmi integráció, következő alkalommal viszont az idősek társadalmi helyzetéről, illetve a tartalmas időskorról, idősgondozásról fogunk beszélni.

A hagyományos, paraszti társadalomban, ahol a népesség jelentős része mezőgazdasági tevékenységet folytatott, az ember életében a munka, a mindennapi megélhetésért folytatott küzdelem játszotta a legfőbb szerepet. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy ehhez a testi erőn kívül nem volt szükség másra, sőt! A munkából kiöregedő idős emberek ismeretei, egy egész élet alatt felhalmozott komplex tudásanyaga nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy a családi gazdaság továbbra is sikeresen működhessen és megélhetést biztosítson a mainál sokkal népesebb családoknak. Ez azt jelentette, hogy egy, az élete alkonyán lévő ember is hasznos, sőt nélkülözhetetlen szerepet töltött be a család életében. Ha pedig egészségi állapota olyannyira leromlott, hogy ápolásra szorult, a családtagok viselték gondját, hiszen a nők életük nagyobbik részét a ház körüli munkával, a gyerekek nevelésével, a családról való gondoskodással töltötték.

Hamar beláthatjuk, hogy ez mára teljesen megváltozott, és ahogy a férfiak és nők szerepei sem követik a hagyomány paraszti világ rendjét, úgy az idős emberek, családtagok pozíciója, megbecsültsége, a társadalomban betöltött szerepük is átalakult. Tényszerű tudásuk nem igazán naprakész a mai világban, legközelebbi családtagjaik messzire költöztek saját boldogulásukat keresve, gondozásuk és ápolásuk megszervezése a kétkeresős családokban sokszor erőn felüli áldozatot követel. Ebben a helyzetben nélkülözhetetlen az a segítség, amit az állam, a civil szervezetek és az egyházak tudnak nyújtani. Nem csak az ápolásra, segítségre szoruló magányos idősek istápolásával, hanem azáltal, hogy tartalommal, élményekkel, szellemi kihívásokkal teszik színessé és örömtelivé a nyugdíjas éveket.

A Transznacionális Együttműködések program következő rendezvényén ilyen, előremutató kezdeményezésekről hallhatunk, hiszen nem csupán a fent említett intézmények és szervezetek, hanem mi mind felelősek vagyunk az idős emberekért.

 

 

Leichter Lilla

projekt koordinátor

  • Küldés emailben