Lág báomerkor a Rebbe útmutatásai alapján a lubavicsi mozgalom küldöttei világszerte gyermekprogramokat szerveznek vidám felvonulással, zenével és ajándékokkal.
Miri Vánkárttal, a Jerikó környéki zsidó településeket szolgáló chábád rabbi feleségével beszélgettem, aki minden évben több helyen felelős a lág báomeri rendezvényekért.
Mióta élsz Micpe Jerichóban?
A településen születtem, itt nőttem fel. A húgommal, aki egy évvel fiatalabb nálam, elkezdtünk érdeklődni a Chábád iránt. 1990-ben, amikor kilencedik osztályos voltam, elhatároztuk, hogy elmegyünk a Rebbéhez. Így is tettünk, annak az évnek a szukotján elutaztunk Amerikába. Nagyon megragadott az a szeretet és az a légkör, ami ott körülvett bennünket, és elhatároztuk, hogy a Chábád útját fogjuk követni. Amikor hazajöttünk Izraelbe, mini Chábád központot alapítottunk, és sábáti összejövetelt szerveztünk gyerekek számára.
Hogyan kezdődtek a lág báomeri felvonulások?
Miután férjhez mentem, itt telepedtünk le. Rendes Chábád központot alapítottunk, és megkezdődtek a szervezett programok, többek között a lág báomeri felvonulások. Mindig volt valami attrakció, egyszer tevét hoztunk, máskor előadókat.
Mi a célja ezeknek a felvonulásoknak?
A Rebbe nagyon fontosnak tartotta, hogy Izraelben és a világon mindenfelé megszervezzék ezeket a meneteket. Azt mondta, hogy rabbi Simon bár Jocháj lelke ott van minden egyes ünnepségen. A lág báomeri felvonulások mottója: „Jáchád kol jáldéj Jiszráel” – Izrael minden gyermeke együtt van. Az egység az, amely elhozhatja számunkra a végső megváltást. Ennek megfelelően minden évben sokat készülünk rá. A gyerekek minden évben kapnak lufit, könyvajándékot, és hideg innivalót. Idén egy egész Izraelt átfogó projekt keretében frissen kiadott, szépen illusztrált, keménykötéses Börésitet, Mózes első könyvét osztunk ki minden résztvevő családnak. Az országban összesen mintegy 800 felvonulás van ebben az évben, és tízezrével osztják ki ezeket a könyveket.
A menetet egy autó vezeti, melyből zene szól. A családod, a gyerekeid ott vonulnak az élen, mindenben részt vesznek. Hogyan élik ezt meg, hogy a nyilvánosság előtt vannak?
Nagyon szeretik ezt csinálni, hiszen ebben nőnek fel. A chanukai gyertyagyújtások, a közös maceszsütés az óvodásokkal minden évben – számukra ez szórakozás. Nekem pedig a folytonosságot jelenti, annak a folytatását, amit én kezdtem el.
Hogyan zajlanak ezek a felvonulások?
A környező településeken, Kfár Ádumimban, Noféj Prátban és Álonban óvodásoknak tartunk programot, énekelünk, elmondjuk a pászukokat és beszélgetünk velük lág báomerről. Ez nagyon fontos feladat, hiszen a mi településünkkel ellentétben ezeken a helyeken a lakosság körülbelül fele nem vallásos. Micpe Jerichóban felvonulást tartunk, az egyik zsinagógától indul a menet egy amfiteátrumhoz hasonló közösségi térig, ahol színpad is található. Ez körülbelül fél órás sétát jelentett a tömegnek a sok kisgyerekkel. A felvonulók színes táblákat vittek, melyek a különböző micvák fontosságát hirdették. A menet ideje alatt a rendőrség az önkéntes polgárőrök segítségével lezárták az érintett utakat, hogy a forgalom ne zavarja a felvonulásunkat. A színpadon egy gyerekeknek szóló előadást mutattunk be, a szerepeket az egyik fiam és iskolás gyerekek játszották. Ezután ajándékokat sorsoltunk ki a gyerekek között, a főnyeremény egy bicikli volt. A nyertes kisfiúval előző éjszaka Meronban találkoztam, rabbi Simon bár Jocháj sírjánál! Remélem, hogy jövőre már a felépült Szentély felé vonulhatunk együtt ezen a napon!
Chana Deutsch
