Arany évek Izraelben

Sok érdekességet tartogat az az ENSZ-jelentés, amely az idősek világnapjára jelent meg. Lássuk a tényeket!

Izrael, a fiatal nemzet

Az elemzés egyik meglepő megállapítása, hogy az izraeli lakosság az OECD átlaghoz képest meglehetősen fiatalnak számít: a 65 év felettiek aránya gyakorlatilag 1995 óta nem változott számottevően (10-11 %). Noha ez az arány 2035-ig várhatóan 14,6 százalékra fog nőni, azonban az is jócskán alatta marad a listavezető Japán jelenlegi 25, vagy Németország 21,3 százalékának.

Ebben a korcsoportban több mint kétszer akkora a zsidók aránya, mint az araboké (12,7 % – 4,7 %), valamint a 85 éven felüliek között kétszer annyi nő van, mint férfi (62,6 % – 37,4 %).

Munka, nyugdíj, kiadások

Ami az anyagiakat illeti: az Izraeli Statisztikai Hivatal szerint a 65 éven felüliek 18,6 százaléka még aktív kenyérkereső, közülük minden második ember teljes munkaidőben dolgozik. Az elemzés arra nem tér ki, hogy ennek mi az oka: a jó erőnlét, a nagy munkakedv vagy a pénzszűke?

Az mindenesetre megfigyelhető, hogy az iskolázottság aránya összefügg az aktivitással: azoknak, akik csak négy évig tanultak, 2 százaléka dolgozik ebben a korban, azoknak viszont, akik 16 évnél többet képezték magukat, 31 százaléka folytatja a munkát.

Az idősek 46 százaléka rendelkezik valamilyen magán nyugdíjbiztosítási programmal, és 97 százaléka kap az államtól rendszeres nyugdíjat.

A statisztikai adatok szerint a 65 felettiek háztartásának átlagos kiadása havi 10846 sékel (a fiatalabb generációé 14501 sékel), amiből átlagosan 1,5 főnek kell megélni, szemben az átlagos 3,3 fős családokkal. Így az idősek átlagosan 7076 sékelt, míg az izraeliek általában 4420 sékelt költhetnek el havonta. Ez soknak tűnhet, de az élet drága Izraelben. Sokan veszik például igénybe a Fülöp-szigetekről származó bentlakásos ápolók gondoskodását, ami önmagában jelentős tétel (nagyjából 3100 sékel havonta).

Részletesebben vizsgálva, a havi jövedelem 30,6 százaléka megy lakásfenntartásra, egészségügyre 9,6 százalék (a fiatalabb generációnál ez az arány 23,6 % és 5,7%). Ruházkodásra alig költenek: 1,7 % megy el ilyen célokra. Kultúrára és kikapcsolódásra az idősek a kiadásaik 6,9 százalékát áldozzák, ami a fele a 20-64 éves korosztály költésének (12,2 %).

Az izraeli idősek számára fontos az élethosszig való tanulás: 2014-ban 152-en szereztek diplomát (!), 82 százalékuk ráadásul egyetemit.

Elégedett emberek

A statisztikai adatok szerint az idősek 84 százaléka elégedett az életével. Ez az egészségügyi szolgáltatások minőségével is összefügg. Az időseknek csak 18 százaléka kifejezetten pesszimista, 43 százalékuk nem vár változást.

A derűre a társkapcsolatok adhatnak magyarázatot. Izraelben nem magányosak az idősek: 75 százalékuk mondta azt, hogy vannak barátaik és jó ismerőseik, akikkel találkoznak vagy telefonon beszélgetnek. A magányosak aránya csupán 15 %. A kapcsolattartáshoz minden adott: 92 százalékuknak van vezetékes telefonja, 83 százalékuknak pedig mobillal is rendelkezik. A hightech Izraelben minden második 65 felettinek van számítógépe (53 %), és internetje (49 %), amit sokan használni is tudnak (40 %) A tévé azonban megmaradt kedvencnek: gyakorlatilag mindenki tart otthon egyet.

Az egészség és a társadalmi kapcsolatok mellett fontos szempont az anyagi helyzettel való elégedettség. Az izraeli idősek 69 százaléka nem panaszkodik a pénz miatt – azt nem tudni, hogy azért, mert jómódban élnek, vagy csak, mert lejjebb adtak az igényeikből. Ugyanakkor az a vizsgálatból kiderült, hogy 70 százalékuk sikerrel rendezi a havi kiadásokat. A fiatalok kevésbé sikeresek, náluk ez az arány 60 %. Ebben bizonyára szerepet játszik az is, hogy a 65 felettiek 77 százaléka saját lakásban él, és csak 19 százalékuk bérlő.

Az Izraelbe vágyó nyugdíjasok kedvét is főként (a magyarok számára kifejezetten) magas bérleti díjak és a csillagászati ingatlanárak vehetik el.

  • Küldés emailben