Anyakönyvezés a körülmetélés előtt

A Budapesti Ortodox Rabbinátushoz gyakran érkeznek szokatlan kérések is. Ezúttal egy, az USA-ból származó honosítási engedély ügyében kellett igazolást kiállítaniuk arról, miért nem szerepel az illető utóneve a születési anyakönyvi kivonaton. Oberlander Báruch rabbi hivatalos indoklásából idézünk.

A zsidó vallás szerint a gyerekek nem közvetlenül a születésük után kapnak nevet: „Zsidó szokás szerint egy gyermek a születése után a közösség előtt kapja meg a héber nevét: a lányok Tóraolvasáskor (Sámuel imája – Zsidó imakönyv 232. oldal), a fiúk körülmetéléskor (uo. 107. oldal), amikor belépnek Ábrahám szövetségébe. Ennek alapja a Tórában található: Ávrahám ősapánk is körülmetélésekor kapta meg az Ávrahám nevét (1Mózes 17:4–5., 10.; Máté Mose 7:4:18.).” (Zsidó ismeretek tára 34. kötet, Budapest 2018, 63. fejezet). Ez az évezredes szokás Magyarországon is honos volt, és az ortodox közösségekben mind a mai napig általánosan elterjedt.

Mivel csak a születése utáni nyolcadik napon, körülmetéléskor kapja meg a fiú a nevét, az Egyesült Államokban élő ortodox zsidó közösségekben nagyon sokszor előfordul, hogy a születési anyakönyvi kivonatot utónév nélkül állítják ki. Később be kell jelenteni az utónevet, ami a nyilvántartásba kerül, de a korábban kiállított eredeti anyakönyvi kivonaton nem szerepel.

Ezt a hiányosságot kétféleképpen lehet elkerülni: 1) a kórháztól kérni, hogy ne indítsák el az anyakönyvezési folyamatot, csak a körülmetélési szertartás után, amikor már be lehet írni az utónevét. Ez nem mindig sikerül. 2) Utólag kérvényezni az anyakönyvi hivataltól az anyakönyv kiegészítését és új irat kiállítását. (Én személyesen ezt a megoldást választottam 1991-ben legidősebb fiam születésekor, New Yorkban.) Sajnos ez hosszadalmas procedúra, ezért előfordul különböző okokból, hogy elmarad.  

Azonban a név, amit a szülők bejelentése alapján nyilvántartásba vettek, minden egyéb hi­vatalos okmányon (Social Se­cu­rity kártya, útlevél stb.) szerepel.

 

  • Küldés emailben