Amerikában mindenki kósert eszik?

A lakosság 2 százaléka zsidó, az élelmiszerek 40 százaléka kóser. Hogyan lehetséges ez?

Ahhoz képest, milyen kevés ember tartja be a kóserság szabályait az Egyesült Államokban – ahol a zsidók az összlakosság kevesebb, mint 2 százalékát teszik ki, és csak egy részük étkezik a vallási előírásoknak megfelelően – elég meghökkentő, hogy az országban árult csomagolt élelmiszerek és italok 40 százaléka kóser jelzéssel van ellátva. Ezzel a kóser jelzés a leggyakrabban használt megjelölés a Mintel piackutató cég felmérése szerint, túlszárnyalva az allergénekről tájékoztató információkat és a gluténmentes megjelölést is, olvasható a Quartz cikkében.

A „kóser” élelmiszer megfelel a kóser étkezési szabályok széles skálájának, amelyek rögzítik például, hogy milyen állatot lehet és milyet nem lehet fogyasztani (a tehén és a csirke például rendben vannak, míg többek között a disznó és a kagyló tiltott), hogyan kell levágni és feldolgozni az adott állatot, miket lehet vegyíteni, és miket nem, sőt, például a borok esetében azt is, ki érhet hozzá.

 

A kósersági engedély megszerzéséhez az élelmiszer cégnek együtt kell működnie valamelyik tanusítványt adó szervezettel, mint például a kóser élelmiszerek 65-71 százalékát ellenőrző Ortodox Unionnal (OU), ami magában foglal papírmunkát, helyszíni szemléket, és a szervezet díjának megfizetését is.

2009-ben a Packaged Facts piackutató cég mérései szerint a kósersági üzletág mintegy 17 milliárd dollárt ért. A jelölés népszerűsége pedig növekedni látszik: míg 2009-ben a csomagolt élelmiszerek 27 százaléka rendelkezett kóser tanúsítvánnyal, addig ez a szám 2014-re elérte a 41 százalékot. Phyllis Koegel, az OU marketing igazgatója elmondta, az igazolásokat elnyerő cégek száma évente nagyjából 10 százalékkal növekszik.

A kérdés csak az, ha az az amerikaiak kevesebb, mint 2 százaléka zsidó, és nem minden zsidó étkezik kóser módon (80-85 százalékra becsülik azok számát, akik nem így étkeznek), akkor ki veszi meg ezt a rengeteg kóser ételt?

kosergrafika

 

„Más fogyasztói csoportok is veszik ezeket az ételeket.” mondta el a Quartznak Amanda Topper, a Mintel élelmiszer analitikusa. Ezek részint a muszlimok, akik ugyan még a zsidóknál is kevesebben vannak Amerikában, de számuk folyamatosan növekszik, a 2007-es 0.4 százalékról mára 0.9 százalékra növekedett az arányuk az összlakosságban. A muszlimoknak ugyan van saját étkezési szabályrendszerük, a hallal, de „ha nem tudnak hallalt venni, a kóserben bíznak” – magyarázza Koegel.

 

Sok vásárló egyáltalán nem vallási megfontolásból vesz kóser élelmiszert. Topper szerint vannak, akik számára azért vonzóak a kóser termékek, mert egészségesnek, vagy finomnak tarják, mások vegetáriánusok, vagy bizonyos allergéneket, például a rákféléket akarják elkerülni. Ugyanakkor ezeknek az indokoknak egy része a kóser minősítés félreértelmezéséből ered.

 

Koegel magyarázata szerint a kóser szót az egészségességgel vagy a tisztasággal kapcsolják össze, holott számos termék, mint például az OU tanúsítvánnyal rendelkező cukorkák, kimondottan egészségtelenek.

A kóser piac növekedésének egy része onnan ered, hogy megváltoztatnak már népszerű, nem-kóser termékeket: így például az Oreo az 1990-es évek végén elhagyta a disznózsírt és kósersági engedélyt szerzett.

Végül van, amikor a kóser irányvonal nem szándékolt módon könyvelhet el sikert, mint például, amikor Lil’ Kim a „Moscato” borról rapelt 2005-ben: a Bartenura kóser borászat terméke váratlanul a hip-hop zene rajongóinak kedvencévé vált.

Munkatársunktól

  • Küldés emailben