Rubi Vitterbo előadást tartott arról, hogyan menekítettek ki titokban több ezer zsidót Etiópiából.
Minden évben Ijár hónap 28-ára esik azoknak az etiópiai zsidóknak az emléknapja, akik az Izrael felé vezető úton veszítették életüket. Négyezren voltak. Ők azok, akik 1980-1984 között hazájukból gyalogszerrel elindultak Szudán felé, ahonnan a szerencsésebbeket a Moszad segítségével kimentették hajóval, repülővel. Négyezren soha nem értek el az új hazájukig, lzraelig.
Az etiópiai zsidók magukat Beta Iszraelnek (falasáknak) nevezik, ami geez nyelven annyit tesz: Izrael háza. Ők az eltűnt zsidó törzsnek egyikének tekintik magukat, akiknek az izraeli királyság időszámításunk előtt a 8. században történt megszállása után veszítették nyomát. A közösség tagjai Etiópiában a Tóra előírásai szerint éltek, zsinagógaszerű templomokban imádkoztak, de évezredes elszigeteltségükben azt hitték, ők az utolsó megmaradt zsidók a földön.
Az Etiópiából Szudánba történt út közben elpusztultak emléknapja a Jeruzsálem-nappal esik egybe. Ekkor koszorúzzák meg a jeruzsálemi Herzl-hegyen 2007-ben felállított emlékművűket, amely az erdélyi származású Gávriel Kertész alkotása. Izraelnek az etiópok evakuálásának idején Menáhém Begin volt a miniszterelnöke, ő volt az aki elrendelte, hogy a titkosszolgálat segítsen a Béta Izraelnek.
A Moszad Daniel L.-re, a „Dani” nevű ügynökre bízta a feladat megszervezését. Kezdetben a kartúmi reptérről hamis papírokkal repültek Európba az etióp zsidók, majd innen jutottak el Izraelbe. Addig a szudáni menekülttáborokban sínylődtek.
A szerencsésen kimentettekről mesélt a Zsilipben december 7-én megrendezett előadáson Rubi Vitterbo, az az olasz származású, izraeli Moszad-ügynök, aki úgy „keveredett” bele a történetbe, hogy előzetesen az akkor még Izrael fennhatósága alatt lévő Sinai-félszigeten, a Vörös-tengernél búvároktatóként tevékenykedett. Éppen kereste a helyét, hogy hol is fog tevékenykedni azt követően, hogy Izrael visszaadja a Sinai-félszigetet az egyiptomiaknak, amikor rábukkant a Moszad, amely kitervelte, hogy Szudánban a hírszerzés fedett búvároktató cégénél helyezi el azokat az ügynökeit, akik a 800 kilométeres, Etiópiából Szudánba tartó gyaloglás után életben maradt zsidókat kicsempészi Izraelbe.
Mindennek az irányítója „Dani” volt. A búvároktató céget egy olasz cég üzemeltette 1974-től. (Rubi Vitterbo kiválóan beszél olaszul.) Azonban nem voltak elégedettek azzal, hogy a szudáni kormány, ígérete ellenére, nem javított az üdülőtelep infrastruktúrájának kiépítésén. A telepet a Moszad svájci székhelyű turisztikai cégként vette bérbe, rendbe hozták, és kiválóan működtették. A kimenekítési hadművelet a „Mózes” nevet kapta (Mivtza Moshe), utalva arra, hogy a bibliai Mózes kivezette egykor a zsidókat Egyiptomból.
A titkos műveletet, mint arról Rubi Vitterbo nagy átéléssel tartott előadásában beszámolt, az Izraeli Védelmi Erők, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a Szudán fővárosában működő amerikai nagykövetség, valamint zsoldosok és a szudáni biztonsági erők együttműködésével hajtották végre. Az akció elindítása nem csak az etióp zsidók szenvedései miatt volt sürgős, hanem azért is, mert 1984-ben jelentős éhínség is pusztított az országban. Emellett Etiópia és Erritrea között háború is zajlott.
Maga az akció 1984. november 21-én kezdődött és 1985. január 5-én ért végett. Összesen mintegy 8000 etiópiai zsidót menekítettek ki ezalatt. Közülük 1000-et erősen túlzsúfolt hajókkal vittek Szudánból közvetlenül Izraelbe, de ez már a Józsué-hadművelet volt.
Rubi Vitterbo hangsúlyozta, hogy mindez nem így történt volna, ha egy óvatlan elszólás miatt az arab országok tudomást nem szereznek minderről, és a Szudánnal megkötött titkos egyezség nem lát napvilágot a médiában. Ezután az arab országok nyomást gyakoroltak Szudánra, hogy állítsák le a légi evakuációt. Így a maradék mintegy ezer etiópiai zsidó kimenekítése Rubi Vitterboékra várt.
A több, mint ezer még Afrikában rekedt gyerek a későbbi Salamon-hadművelet révén jutott el Izraelbe.
Rubi Vitterbo nagy érdeklődéssel kísért előadását a Keren Hayesod Hungária Alapítvány – United Israel Appeal (Keren Hajeszod – Összefogás Izraelért Pénzalap) szervezte.
Bonta Miklós