Abbasz: mindent vagy semmit

A palesztin elnök tétet emelt az Izraellel folytatott pókerjátszmában. Vajon mi van Netanjahú kezében?

Mint már írtunk arról, a Palesztin Hatóság jövedelmének jó része az izraeli kikötőkbe érkező palesztin importáruk vám és adóbevételeiből származik, melyeket Izrael szed be, azután havonta átutal a palesztinoknak. Ezeket az átutalásokat Izrael az év elején felfüggesztette, válaszul arra, hogy a Palesztin Hatóság csatlakozott a Római Statútumhoz.

Mintegy tíz nappal az izraeli választások után Benjamin Netanjahu utasítást adott arra, hogy újítsák fel az átutalásokat. Döntését humanitárius, biztonságpolitikai és nemzetközi tényezők mérlegelése alapján hozta meg. A három hónap alatt mintegy másfél milliárd sékel (több mint 100 milliárd forint) gyűlt össze, ám ennek mintegy harmadát Izrael visszatartotta a palesztinok tartozásai fejében. A közel félmilliárd sékeles tartozás a palesztinok által felhasznált, de ki nem fizetett áram és víz díja, továbbá az izraeli kórházakban kezelt palesztinok ápolási költsége.

A történetben azonban néhány napja újabb fordulat állt be. Mahmud Abbasz palesztin elnök kijelentette, hogy nem fogadja el a csökkentett összeget, hanem követeli a teljes adó és vámbevételt. Mindent vagy semmit. Arról nem nyilatkozott, hogy miként fogják rendezni a palesztinok az Izrael felé fennálló adósságaikat.

A pénzügyekkel kapcsolatos vita csak az egyik kártya az izraeli-palesztin játszmában. Egy másik tényező az izraeli-palesztinai tárgyalások állása. Mint emlékezetes, 2013. júliusa és 2014. áprilisa között intenzív izraeli-palesztin tárgyalások folytak a konfliktus rendezéséről, amerikai segédlettel. A tárgyalások 2014. április végén szakadtak meg, amikor a Fatah és a Hamasz megegyeztek, hogy palesztin egységkormányt hoznak létre, illetve hat hónapon belül a palesztin parlamentet újraválasztják. Benjamin Netanjahú határozottan elutasította, hogy tárgyalást folytasson a Hamasz szervezettel, melynek fő célja Izrael megsemmisítése. A tárgyalások azóta szünetelnek, ám az új palesztin parlamenti választásokat nem tartották meg.

A tárgyalások megszakadása után, természetesen mindkét fél a másikat okolta a sikertelenégért. A palesztinok szerint az Izraeliek nem akartak megállapodást, és a Judeában, Somronban illetve Jeruzsálemben meghirdetett új építkezések tanúskodnak erről. Izrael szerint egyszerűen nincs palesztin békepartner, hiszen Mahmud Abbasz a Hamaszt választotta a béke helyett.

Mahmud Abbasz, a Nazaretben megjelenő Kul Al-Arab nevű (arab nyelvű izraeli) újságnak adott legújabb nyilatkozatában viszont felveti a tárgyalások feltétel nélküli újrakezdésének a gondolatát. Kifejtette, hogy ő hajlandó bárkivel tárgyalni, és nem mondja, hogy nincs ehhez partnere. Szavai szerint a megoldáshoz vezető út a 2002-ben meghirdetett Arab Békekezdeményezés lehet.

A játszma az ENSZ-ben is folyik. Franciaország megpróbál az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy olyan határozatot előterjeszteni, amely lehetővé tenné a tárgyalások újrakezdését. A határozat főbb pontjai: két állami megoldás az 1967-es határok alapján, Jeruzsálem lenne mindkét állam fővárosa, a palesztin menekültek kérdésének igazságos rendezése, és az a feltétel, hogy a palesztinok ismerjék el Izraelt, mint zsidó államot (melyet eddig a palesztin fél következetesen visszautasított).

 

Dan Diamant

 

Kép: wikipédia

  • Küldés emailben