Míg Peszáchra az egész világon minden zsidó nagy erőbedobással készül, addig a „Második Peszách”, Peszách Séni létezéséről jóval kevesebben tudnak, és gyakorta feledésbe merül.
Pedig Peszách Séni is figyelmet érdemel! Az ünnep története a peszáchi áldozathoz kapcsolódik, amelyet az Örökkévaló egy évvel az egyiptomi kivonulás után parancsolt meg a zsidóknak. Eszerint niszán 14-én peszách áldozatot kellett bemutatni a Szentélyben, amelyet még aznap este tűzön sütve kellett elfogyasztani, kovásztalan kenyérrel, keserűfűvel az egyiptomi kivonulás emlékére.
Csakhogy azok, akik ezen a napon tisztátalanok voltak, mert halotthoz értek – például, mert elvégezték a rituális halott mosdatást – nem mehettek be a Szentélybe és nem hozhattak áldozatot. Érthető hát, ha Mózeshez és Áronhoz fordultak panaszukkal, hiszen nem akartak ők sem kimaradni ebből a nagyszerű micvából: „és mondták neki azok a férfiak: Mi tisztátalanok vagyunk emberi holttest által, miért vonassék meg tőlünk, hogy bemutassuk az Örökkévaló áldozatát a maga idejében, Izrael fiai között” (4Mózes 9:6-7)
Kérésük meghallgatásra talált, és az Örökkévaló kijelölte Ijár hó 14. napját, amelyen mindazok, akik nem tudtak Peszáchkor áldozatot bemutatni, megtehették. Éppen ezért Peszách Sénire, mint a második esély szimbólumára tekintünk, ahogy a lubavicsi Joszef Jichák Schneerson rabbi mondta: „A második Peszách azt jelenti, hogy nem létezik »elveszett ügy«”.
Idén május 3-ra esett Peszách Séni: erre a napra szervezte visegrádi kirándulását az Átid ifjúsági szervezet is. Mivel az Átidban jól megfér egymással a tanulás és a szórakozás,így a gokartozás mellett az ünnepről sem feledkeztek meg, és az előírásoknak megfelelően maceszt is fogyasztottak a helyben készült grill-ebédhez. A harminfőnyi társaság, melynek tagjai 15 és 25 év közöttiek voltak, ugyanolyan lelkesedéssel hallgatták Glitzenstein Smuel rabbi és Faith Aser előadását, amilyen lelkesen korábban a kormányt forgatták.