A tengerbe veszett krétai zsidó közösségre emlékeztek

75 évvel ezelőtt a Krétát megszálló németek összegyűjtötték a sziget teljes zsidó lakosságát, és a Tanais nevű tartályhajóba zárták őket. Az úti cél Auschwitz volt. A pireuszi kikötőnél egy brit tengeralattjáró négy torpedót lőtt ki rájuk. A Tanais elsüllyedt, hullámsírba temetve a fedélzetre kényszerített 300 krétai zsidót. Így ért véget egy 2300 éves múlttal rendelkező zsidó közösség története.

Az évforduló kapcsán az athéni zsidó múzeum kiállítással emlékezik ez elpusztított krétai zsidóságra, melynek szokásait a Krétáról még a holokauszt előtt kivándorolt zsidó családok által biztosított tárgyak segítségével mutatják be.

“Anyám szerencsére még a harmincas években Athénba költözött, ahol apámmal együtt görög barátaiknál találtak menedékre” – mondta Dona-Lilian Kapon, aki a nagyszüleitől örökölt, több száz éves rituális eszközöket kölcsönzött a múzeum részére.

Az új kiállításon szerepelnek olyan tankönyvek is, melyeket keresztény szomszédjaikra bíztak a deportált zsidó gyerekek. “Amikor közölték a gyerekekkel, hogy indulniuk kell, ők azon aggódtak, hogy elveszíthetik a tankönyveiket, ezért a barátaik gondjára bízták azokat” –mondta Christina Meri, a kiállítás kurátora.

A múzeumban megtekinthető Katina Syngelaki egy iskolai fogalmazása is. A kislány néhány hónappal a zsidók deportálása után írta le, hogy miként élte át barátai elvesztését. “Az én jó osztálytársam teljesen kétségbeesve fordult hozzám: ‘Kedves Katina, vigyázz a tankönyveimre!’ … az egyik szomszédunk a másik után ment el … Egy tiszteletreméltó, vak, idős hölgyet futásra kényszerítettek, és arra, hogy teljesítse a barbár megszállók minden parancsát. … Mire felkelt a nap, a környék teljesen kiürült. A szerencsétlen emberek házai előtt ott álltak az Európából jött vadállatok.  …. Most, amikor a pusztulástól megmentett tankönyvekre nézek, folynak a könnyeim. Ígérem, hogy örökre emlékezni fogok az én jó osztálytársamra, aki annyira igyekezett, hogy minél jobb tanuló lehessen. … Nyolc nappal később néhány autó állt meg a környéken, hogy kifosszák a zsinagógát. Ó, ők görögök voltak, a testvéreink, akiknek a fiai a mi oldalunkon harcoltak.”

Zsidó gyerekek tankönyvei

A 75 évvel ezelőtt történt tragédia kapcsán politikai viták is fellángoltak az országban. “Közelednek a választások, és az emberek egy dologban értenek egyet: Németországnak jóvátételt kell fizetnie a náci megszállásért. A németek először vitatkoztak ezzel, mert a megszállást az egységes Németország hajtotta végre, így [a kettéosztott Németország idejében] még korainak találták a követelések teljesítését. Az egyesítés után pedig azt mondták, hogy már túl késő. Ráadásul a háború után polgárháborúba süllyedt Görögországnak sem volt túl nagy érdekérvényesítő képessége” – mondta Valentin Schneider, egy Athénben élő német történész.

A szintén német Hagen Fleischer professzor, a Krétai Egyetem kutatója szerint a náci megszállás által okozott anyagi kár mai értéken számolva mintegy 10 milliárd eurónyi összeget tesz ki. “A németek rettegnek a kárpótlási követelésektől, mert attól tartanak, hogy precedenst teremtenek. Görögország után jöhet Lengyelország, Fehéroroszország, később pedig kártérítést követelhetnek a délnyugat-afrikai herero és nama népek kiirtásáért, melyet szintén a németek követtek el, még 1904-ben” – mondta.

A krétai holokauszt-emlékmű

A professzor azt is felidézte, hogy még a nyolcvanas években próbált támogatást kérni Németországtól a düledező chaniai Etz Chaim zsinagóga helyreállítására, de hiába. Végül görög zsidók vállalták magukra a költségeket 1996-ban. Manapság hetente egyszer gyűlik itt össze a Krétára visszatért maroknyi zsidó közösség. A krétai Chábád-központ megnyitásáról korábban itt írtunk.

zsido.com

Forrás: TOI

 

  • Küldés emailben