A tel-avivi városháza harcot indított a tfilin ellen

Az önkormányzat korlátozni akarja a tfilint kínáló asztalkák kihelyezését. Nem csak vallásos szervezetek tiltakoznak.

A járókelők számára tfilint kínáló lubavicsi hászidok a legtöbb izraeli város utcaképéhez hozzátartoznak évtizedek óta. Az önkéntesen munkálkodó jesivatanulók és rabbik a zsidó férfiak számára kínálják fel a Tóra egyik legfontosabb parancsolatának teljesítésének lehetőségét, amióta a Lubavicsi Rebbe 1967-ben meghirdette híres tfilin-kampányát. A kampány kiindulópontját az a talmudi gondolat adta, hogy az imaszíjak viselése különleges védelmet nyújt Izrael számára.

A tel-avivi városvezetés a minap úgy döntött azonban, hogy megtiltja az iskolák környékén a tfilint kínáló asztalkák felállítását, nehogy a szekuláris otthonokból érkező gyermekeknek szembesülniük kelljen az őseik hagyományaival. A rendelet szerint a “hittérítő” tevékenységet iskolák, közösségi intézmények, parkok és egyéb, gyermekeket szolgáló intézményektől legalább 100 méter távolságra lehet csak űzni. A kezdeményezés a várost vezető koalícióhoz tartozó Zöld Világi Párttól ered.

Reuvén Ladianski polgármester helyettes, a rendelet egyik benyújtója a következőkkel magyarázta a városháza lépését: “Sok panasz érkezett hozzánk a tfilin-asztalokkal kapcsolatban, melyek iskolák közelében, egyes esetekben azok bejáratánál helyezkednek el. Szülőként nem akarom, hogy a gyermekemet rávegyék valamilyen ügy támogatására, amikor közterületen tartózkodik. Meg kell védelmeznünk a gyermekeinket a különböző ideológiák propagandistáitól, legyenek az iskolában vagy egy parkban. Meg kell óvnunk őket ezektől a hatásoktól, mind az iskolában, mind az oda vezető úton”.

A vallásos-cionista Jáminá és az askenáz háredi zsidókat tömörítő Egyesült Tóra Judaizmus párt azonnal a tiltakozását fejezte ki a rendelkezéssel szemben. A Jáminá közleménye így fogalmazott: “Szégyen, hogy a tel-avivi önkormányzat úgy tesz, mintha a gyerekeket meg kellene védeni a tfilintől. A zsidóság számára szent dolgokkal szembeni tiszteletlenség szemben áll a zsidó hagyományokhoz kötődő s az azokat tisztelő izraeliek világnézetével. A Jáminá továbbra is azon lesz, hogy az izraeliek zsidó identitását erősítse”.

A háredi politikusok is egyértelműen fogalmaztak és ellenlépések megtételére szólítottak fel: “Tel-Aviv egyre inkább Izrael Állam ‘külső területévé’ válik. Szombaton probléma nélkül üzemeltetik a tömegközlekedést, és Becálel Smutrich közlekedési miniszter nem hajlandó aláírni az ennek megtiltásáról szóló határozatot. Most pedig háborút indítanak az iskolák közelében álló, tfilint kínáló asztalok ellen. Rafi Perec rabbi, az oktatási miniszter kötelessége, hogy azonnal közbeavatkozzon és visszavonassa ezt a veszélyes rendeletet. Közölnie kell Ron Huldai polgármesterrel, hogy a vallás megalázásának véget kell vetni Tel-Avivban.’

A tiltakozók számára nem várt helyről érkezett segítség: egy Tel-Aviv környékén, Kiriját Onóban működő főiskola szekuláris hallgatói az intézményen belül állítottak fel egy tfilin-asztalt, hogy így fejezzék ki a tiltakozásukat a rendelettel szemben. “Élni és élni hagyni – tettekkel, nem csak szavakkal” – ezt a címet adták az Ono Főiskola akciójának.

“Ameddig egyes emberek megalázzák a zsidó népet és a micvákat, addig a hallgatói szövetség megadja a lehetőséget a tfilin felvételére minden eziránt érdeklődő zsidó számára. A hallgatói szövetség pluralista elveket vall és minden ember iránt tisztelttel viseltetik, vallástól és meggyőződéstől függetlenül, legyenek azok zsidók vagy arabok, hárediek, vallásos-cionisták vagy világiak. Mindenki éljen a saját meggyőződése szerint, bármilyen korlátozás vagy akadályoztatás nélkül” – adott ki közleményt Elchánán Felheimer, a hallgatói szövetség elnöke.

zsido.com

Forrás: hamodia

  • Küldés emailben