A szociális munka nemzetközi irányelvei

A szociális munka globális definícióját 2014 júliusában fogadta el az IFSW (International Federation of Social Workers) és az IASSW (International Association of Schools of Social Work) Közgyűlése. Az ekkor deklarált terminológiai keretek, módszertani irányelvek és meghatározott célok azóta is mérvadóak a szociális munka nemzetközi gyakorlatában. A Transznacionális Együttműködések program során eddig nem esett szó a témáról, ezúttal ezt a hiányt igyekszünk orvosolni. Azért van szükség erre, mert a szociális munkások jelentik az állami szociális szakemberek jelentős hányadát, munkájuk széleskörű és nélkülözhetetlen a szociális szolgáltatások terén. Ennek fényében nem meglepő, hogy a program során megvalósult workshop-ok és szakmai utak résztvevői között is sok szociális munkást köszönthettünk, akik hozzászólásaikkal és meglátásaikkal fontos szempontokkal gazdagították a projektet. Ezúttal tehát az ő hivatásuk alapjait igyekszünk alaposabban bemutatni.

Nézzük meg tehát a szociális munka hivatalos definícióját, mely jól reflektál arra, hogy ez a terület egyszerre nemzetközi és lokális színezetű:

„A szociális munka olyan gyakorlat alapú szakma és tudományág, amely elősegíti a társadalmi változást és fejlődést, a társadalmi összetartozást, valamint az emberek hatalommal való felruházását és felszabadítását. A társadalmi igazságosság, az emberi jogok, a közös felelősségvállalás és a különbözőségek tiszteletének elvei központi helyet foglalnak el a szociális munkában. A humán- és társadalomtudományok elméleteivel, valamint a helyi tudásokkal felvértezve a szociális munka embereket és rendszereket aktivizál, hogy választ adjon az élet kihívásaira és előmozdítsa a jólétet. A fenti definíció egyes részei nemzeti és/vagy helyi szinteken nagyobb jelentőségűek lehetnek.”[1]

A szociális munka természetesen nem lehet nemzetközi olyan értelemben, mint az orvostudomány vagy akár a pszichológia, ahol a globálisan elterjedt és igazolt módszerek és elméletek szinte változtatás nélkül alkalmazhatóak és valóban lehetséges nemzetközi sztenderdeket felállítani. A szociális munka ezzel szemben eleve nemzeti keretek között valósul meg és különböző nemzeti szociális ellátórendszerekben működik. Eltérő kulturális és szociális környezet, más-más hozzáférhető erőforrások és elérendő célok mentén dolgoznak a szociális munkások mindenhol a világon, de valamennyiük számára az alapvető emberi jogok és értékek jelentik az elsődleges igazodási pontot.[2]

A szociális munka elvi alapjai közé tartozik, hogy az emberi jogok csak a közösségi felelősségekkel együtt érvényesek. Ez azt jelenti, hogy az emberek egymásért és környezetükért vállalt felelőssége a feltétele annak, hogy az emberi jogok a mindennapokban megvalósuljanak. Emiatt a kölcsönös, egymást feltételező viszony miatt célja a szociális munkának, hogy az egyének jogait és érdekeit képviselje a különböző szinteken és segítse az olyan megoldások megszületését, melyekben a közösségi felelősségvállalás is érvényesül. Végső soron arra törekszik, hogy ösztönözze a társadalmi változásokat, a strukturális feltételek lebontását, melyek miatt egyének vagy csoportok marginalizálódnak, kirekesztés vagy elnyomás áldozatává válnak.[3]

Sajnos ma a legtöbb helyen – így Magyarországon vagy partnereink közül például Romániában – a szociális munka elvi és gyakorlati célkitűzései nehezen tudnak érvényre jutni a küzdelmes mindennapok során. A Transznacionális Együttműködések program egyik legfontosabb tapasztalata és lényeges tanulsága, hogy a hazai szociális ellátórendszer működési feltételei sok helyen nem adottak sem tárgyi, sem személyi szinten. A következők cikkekben kicsit alaposabban is szemügyre vesszük majd a programunkban résztvevő partnerszervezetek hazájában a szociális ellátórendszer és a szociális munka helyzetét.

 

Leichter Lilla

 

[1] https://www.ifsw.org/what-is-social-work/global-definition-of-social-work/

[2] Walter Lorenz: European Social Work – between universal principles and cultural sensitivity. Párbeszéd – Szociális munka folyóirat 2019/3 (6. évf. 3. szám). https://ojs.lib.unideb.hu/parbeszed/article/view/4650/4424

[3] A szociális munka globális definíciója. Párbeszéd – Szociális munka folyóirat 2014/1-2. (1. évf. 1-2. szám) https://ojs.lib.unideb.hu/parbeszed/article/view/5133/4863

  • Küldés emailben