A Mitteler Rebbe háromszoros évfordulója

Szombaton, kiszlév hó 9-én emlékeztünk meg a mitteler rebbe, vagyis a második lubavicsi rebbe, DovBer Sneuri születésének (1773) és egyben halálának (1827) évfordulójáról. Az ezt követő napon, kiszlév hónap 10-én van a börtönből való kiszabadulásának emléknapja, így háromszoros évfordulón idézzük fel alakját.

A Mitteler Rebbe (az előtag annyit tesz, hogy középső, és arra utal, hogy a chábád hászidizmus első három vezetője közül ő volt a középső) a Fehéroroszországban fekvő Lioznában született 1773-ban, ahogy említettük, kiszlév hó 9-én. Nevét apjának mentoráról és tanáráról, a Báál Sem Tov tanítványáról, a mezricsi mágidról (tanító) kapta, aki a megelőző év kiszlév hónapjában hunyt el. Apja, az Álter rebbe (a ljádi Sneur Zálmán rabbi) volt a chábád hászidizmus megalapítója és első rebbéje, DovBer Sneuri pedig az ő 1812-ben bekövetkezett halálát követően vette át a mozgalom vezetését. Apja nyomdokain járva terjesztette tovább a hászid tanításokat. Könyveket írt, briliáns beszédeket tartott, és ahogyan csak tudta, segítette a szegény zsidókat. Különösen érdekelt az Erec Jiszráelben való letelepedés, és ő volt az, aki 1823-ban közösséget alapított Hevron városában. Az általa megvásárolt zsinagóga ma is az ő nevét viseli.

A Mitteler Rebbe volt az, aki a mozgalom központját Lubavicsba, egy kis, fehéroroszországi faluba helyezte át, ahol 102 éven át tartották fenn ettől fogva udvarukat a lubavicsi rebbék. Apja halálakor DovBer Sneuri rabi az ukrajnai Kremencsukban tartózkodott, innen utazott Lubavicsba, hogy formálisan átvegye a mozgalom vezetését és felállítsa udvarát. Útban Lubavics felé hászidjaitól kapott anyagi támogatást, megérkezvén azonban úgy döntött, hogy a nélkülözők között osztja el a nála levő pénzt. Egy levelet írt egy rokonának, melyben arról tudósította, hogy egy szép összeget szeretne egy háromtagú bizottság felügyeletére bízni, hogy azt a leginkább rászorulók között osszák szét. Ez a levél néhány évvel később az eredeti címzett kapzsi és gonosz örökösének kezébe jutott, aki egyéb rossz tulajdonságai mellett gyűlölte DovBer rabbit, és szívből ellenezte a hászidizmust. Addig ügyeskedett, amíg a levélben szereplő „három-vagy négyezer rubel” megjelölést 103, vagy 104 ezerre módosította, mai valóban hatalmas összeg volt. Mire kell valakinek egy ekkora összeg? – okoskodott a rosszindulatú rokon. – Nyilvánvalóan felkelést akar szervezni! Ezzel ment el a helyi hatóságokhoz, bemutatta a levelet, és közölte, hogy DovBer rabbi a Szentföldet uraló törököknek akarja juttatni a pénzt, és egyéb módokon is szemmel láthatólag az uralkodó rezsim ellenében működik, zsinagógájának méretei például pontosan megegyeznek a jeruzsálemi Szentély méreteivel, amiből nyilvánvalóan látható, hogy Izrael Földjének királya kíván lenni…

1826 őszén Vityebszkbe rendelték a Mitteler rebbét. A hatóságokat lenyűgözte, ahogyan több százan kísérték őt, minden faluban kenyérrel kínálták, zsidók és nem-zsidók egyaránt végtelen tisztelettel vették körül. A rebbe kihallgatását vezető kormányzó nem sok pozitív érzelemmel viseltetett a zsidók iránt, a rebbe különleges megjelenése mégis megmozdított benne valamit. Mindvégig tisztelettel bántak a rebbével, megengedték, hogy minjenben imádkozzon, és kisebb csoportoknak hászid eszmefuttatásokat és tóramagyarázatokat is tarthatott. Fontos tisztségviselők közbenjárására a rebbét végül felmentették a vádak alól, és kiszlév hónap 10-én szabadon bocsátották őt. Ez a nap örömünneppé vált a chábád hászidok körében. Hászid összejöveteleket, vagyis fárbrengeneket tartanak, melyek során étellel-itallal, dallal és tánccal ünnepelnek, és természetesen a rebbe tanításait tanulmányozzák.

 

A Mitteler rebbe, DovBer Sneuri rabbi egy nap híján egy évvel később, 1827 kiszlév hónapjának 9-én adta vissza lelkét a Teremtőnek.

 

Emléke legyen áldott!

 

zsido.com

  • Küldés emailben