Ez a régészeti lelet megerősíti azt a feltételezést, hogy a korabeli Júdeában igen magas volt az írni-olvasni tudók száma.

A Jeruzsálemtől délnyugatra elterülő Gus Ecionban fekvő Migdál Oz kibucban található lelőhelyen, Churvát Bráchotban folyó régészeti feltárások során került felszínre ez a ritka darab. A második jeruzsálemi Szentély korának végére datálható, teljes épségben fennmaradt tintatartóra, egy nagy, szintén a második Szentély időszakából származó épületben találtak rá. Teste lapos aljú henger forma, füle íves, felső nyílása szűk, pereme befelé lejt. Ezen keresztül öntötték bele a tintát és dugták bele a tollat.

A tintatartó felfedezése megerősíti azt a hipotézist, mely szerint az írni-olvasni tudás viszonylag elterjedt volt az ország zsidó lakossága körében a második Szentély idején. Ez a darab feltehetően egy, a jeruzsálemi Szentély pusztulását megelőző években a helyszínen lakó írnok, vagy kereskedő tulajdonát képezte.

Az ásatásban a Júdea és Somron területén működő Polgári Közigazgatás régészeti egységének munkatársai és más szakemberek is részt vettek. A Polgári Közigazgatás egyik képviselője, Chánánjá Hizami elmondta: „A feltárásunkon talált ritka leletek a régészeti egység által feltárt tárgyak gazdag tárházához csatlakoznak, és úgy a történelmi, mint a nemzeti-kulturális örökség részét képezik. Örömmel tölt el az a tény, hogy továbbra is újabb és újabb leletekre bukkanunk, melyek nagy mértékben hozzájárulnak a térség zsidó történelmének megismeréséhez.” A szakember szerint a Júdea és Somron területén fekvő régészeti feltárások „a régió és az egész világ történelmi és kulturális örökségének szempontjából a legfontosabbak közé tartoznak” és „a zsidó, keresztény és iszlám történelem sarokpontjait képezik”.

Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a Tel-Avivi Egyetem tudósai 18 táblát vizsgáltak meg, amelyek Tel Arad katonai erődjéből származtak, a polgári időszámítás kezdete előtti 600 körüli időszakból, annak érdekében, hogy bizonyítsák az írásos műveltség széles körű elterjedését. A Talmud (Bává Bátrá 21a) is arról tanúskodik, hogy a második Szentély periódusának végén általánosan elterjedt volt a zsidók között a hat-hét éves gyermekek oktatása. A most talált tintatartó szintén hozzájárul azon tétel alátámasztásához, hogy a zsidó nép valóban „a könyv népe” volt már a bibliai korszakban is, és további érdekességekkel is szolgálhat a megfelelő tudományos vizsgálatot követően.

Forrás: Arutz7

Megszakítás