Az egykor virágzó spanyol zsidóság évszázados tetszhalálából támad fel. A katalán zsidók gyökereiket kutatva most bemutatják hosszan rejtőző hágádáikat.
A Barcelonai Történeti Múzeumban nyílt időszaki kiállítás illusztrált középkori katalán hágádákból. A katalán zsidó múlt iránti érdeklődés napjainkban, sok évszázados hallgatás után, a reneszánszát éli. A kiállítás így részét képezi a helyi lakosság azon törekvésének, hogy visszatérjenek családjaik zsidó gyökereihez: vannak, akik mindig is tudatában voltak a zsidó eredetnek (például „zsidó” családnevük miatt), mások pedig családfa kutatás nyomán találtak rá őseik titkos zsidó szokásaira. Ezt a tendenciát „gyógyító emlékezet” néven ismerik a zsidó gyökerű katalánok.
A kiállításon hét, a világ különféle múzeumaiban őrzött, katalán eredetű peszáchi hágádát mutatnak be, melyeket tulajdonosaik 1492-ben, a zsidók Spanyolországból való kiűzetésekor vittek el Katalóniából. Szerepel köztük a Magyar Tudományos Akadémia gazdagon illusztrált Kaufmann-hágádája is.
A peszáchi hágádák a zsidó figurális művészet klasszikus példái, a mesélő és díszítő jellegű illusztrációik sokat elárulnak a középkori életről és gondolkodásmódról. Ezeket a katalán eredetű hágádákat többnyire zsidók írták, és keresztény illuminátorok díszítették színes rajzokkal, aranyfüsttel. Naturalisztikus ábrázolásaik, szövegszéli vázlataik, a kor jellegzetes groteszkjei izgalmas betekintés adnak a múltba. A kiállítás március 26-tól július 5-ig tekinthető meg, aki Barcelonában jár ebben az időszakban, annak mindenképpen érdemes felkeresnie ezt a csodálatos kiállítást.
Egykor Katalóniában éltek a legnagyobb és legbefolyásosabb spanyol zsidó közösségek. Virágzásuknak az 1492-ben született „Alhambra dekrétum” vetett véget, amelyben elrendelték, a zsidók kiűzését vagy erőszakos keresztény hitre térítését. A rendelet megdöbbentő módon hivatalosan egészen 1968-ig érvényben volt, megtiltva a zsidóknak, hogy Spanyolország területén éljenek, így nem meglepő, ha az ország zsidósághoz fűződő múltját a mai napig tabuk övezik. A 15. században családok százai döntöttek úgy, hogy színleg áttérnek a katolikus hitre, de titokban megtartják zsidó szokásaikat. Ők voltak a marannók, vagy marannusok, akiknek leszármazottai a mai napi Spanyolországban élnek.