A hiány emlékművei – emléknap Mádon

A holokauszt emlékév kapcsán, a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács kezdeményezésére és a Tokaji Borlovagrend közreműködésével, a mai napon emléktáblát avattak Mádon a holokausztban megölt hegyaljai zsidók emlékére.

Magyarország északkeleti csücskén, Tokaj-Hegyalján, ahol manapság virágzik a bor- és gasztroturizmus, egykor vallásos zsidók is éltek, akik többségükben a 18. század során, Galíciából költöztek erre a vidékre. Az ő tevékenységüktől nem független, hogy a tokaji aszú hungarikummá válhatott tavaly. Ahogy a zsidók 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepéről, úgy a tokaji borokkal kapcsolatos tevékenységükről sem tud az ország nagy része szinte semmit.

– A Tokaj hegyaljai zsidóság békésen élt együtt a nem zsidó lakossággal. A zsidók a bortermelésben és a borkereskedésben vettek részt. A tokaji bor világhíre ezeknek a zsidó borkereskedéseknek is köszönhető – mondja Frank Mariann, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség munkatársa, aki jelenleg ezen a vidéken él.

– Itt a XIX. századig virágzó élet volt, zsidó kolóniák éltek a tokaji falvakban. Voltak olyan települések, ahol a lakosság fele zsidó volt. A holokausztban mindenkit elvittek. Az az egy-két idevalósi ember, aki visszajött a haláltáborokból vagy meghalt már, vagy nem tudta az életet itt újrakezdeni. A holokauszt után rengeteg zsidó hagyaték maradt, temetők, rabbiházak, zsinagógák – fogalmaz Frank Mariann.

A holokauszt előtt a zsidó kereskedők főleg Lengyelországba és Oroszországba exportálták a híresen finom bort. A zsidó és nem zsidó emberek egymást kiegészítő tevékenységei konfliktusmentesen fonódtak össze. A zsidók emléke – talán emiatt is – még ma is élő, annak ellenére, hogy a holokauszt miatt – ezen a vidéken már sehol nincs működő zsidó hitközség.

Egyedül a zsinagógák mérete sejteti, hogy milyen jelentős volt az a zsidó közösség, amelyik ebben a régióban talált otthonra. Most elhagyatottan állnak ezek az épületek, mintha a hiány emlékművei lennének.

A mai megemlékezést azért is szervezték Mádra, mert ezen a településen működik emlékhelyként az EMIH által üzemeltetett zsinagóga. Az EMIH sokat tesz azért, hogy feltárja ennek a zsidó közösségnek a gazdag múltját. Heller Zsolt etnográfus az EMIH megbízásából azon dolgozik, hogy felkutassa az áldozatokat.

Trócsányi László

Trócsányi László, igazságügyi miniszter a mádi zsinagógában

 

A megemlékezésen Trócsányi László felidézte, hogy a zsinagógát 1795-ben építették azok a zsidó családok, akik segítették fellendíteni Tokaj-Hegyalja életét, „a régió világhírű borkultúrája sokat köszönhet a zsidó és nem zsidó magyarok itteni együttélésének”. A gyümölcsöző szimbiózis a 20. század harmincas éveiig tartott. „A második világháború idején viszont Magyarország megtagadta a magyar zsidóktól a magyarságot, majd az emberséget és végül az életet is azzal, hogy kiszolgáltatta őket a náci halálgépezetnek.” Az igazságügyi miniszter elmondta, hogy ma „az alaptörvény védi a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, és rendelkezése alapján büntetőjogi eszközökkel is fel lehet lépni azok megsértőivel szemben.” Trócsányi leszögezte, hogy az alaptörvény egyik kiindulópontja a nemzetiszocialista és a kommunista eszmék tagadása. „Örülünk annak, hogy ma a zsidó élet reneszánszát éli hazánkban. Szeretnénk, ha ez tartós lenne.” – zárta megemlékezését a miniszter.

Ilan Mor izraeli nagykövet arról beszélt, hogy egy független, önálló, erős Izrael szükséges ahhoz, hogy az emlékezésben segítsen, és megvédje azokat, akik segítségre szorulnak.

Tombor András kiemelte, hogy a helyi zsidó közösség megújította a borkészítés technológiáját, és abban is segíttettek, hogy távoli városok megismerjék a tokaji borokat. A Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke elmondta, hogy az infrastrukturális fejlesztések mellett a közösségépítést is fontosnak tekintik. Közösségként csak akkor lehet sikeres a borvidék, ha a múlt megítélésében is egyetértenek. „Ismerjük meg múltunkat, tegyük közös tudássá a régmúlt értékteremtő munkájának eredményeit és a pótolhatatlan veszteségeinket is!” – mondta.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija azt hangsúlyozta, hogy az egykor virágzó tradíció tovább él: a világ összes zsidó közösségében hallottak a bodrogkeresztúri csodarabbiról és a mádi rabbi vallástudományi műveiről. A tokaj-hegyaljai zsidóság sajnos már csak emlék, de „az ehhez hasonló megemlékezések rámutatnak arra, milyen fontos szerepet töltött be a zsidóság a vidék életében, s ennek emlékét ápolnunk kell.”

Ennek a törekvésnek a része az, hogy az EMIH a környékbeli településeken, köztük Olaszliszkán is megteremti a méltó emlékezés feltételeit. A Hitközség zarándokút-fejlesztési beruházása még ebben az évben elkészül.

A mai rendezvényre olyan nemesi családok leszármazottait is elhívták, akiknek a felmenői közvetlenül kapcsolatban álltak zsidó bortermelőkkel, borkereskedőkkel. A borvidék szinte összes polgármestere megjelent, ahogy a borlovagrendi tagok és a helyi borászok is nagy számban képviseltették magukat a megemlékezésen.

Ahogy az egyik résztvevő munkatársunknak fogalmazott: a zsidóság elvesztése a holokausztban nagyon szomorú esemény volt a borvidék életében. Akármelyik faluban járok, mindig előkerül: miért van itt ez a zsinagóga, mi lett a zsidó közösséggel? – meséli.

Másokat sem hagy nyugodni az üresen maradt műemlékek látványa.

(zsido.com/MTI/bor.mandiner.hu)

Fotó: MTI, Wikipédia

  • Küldés emailben