Aktuális hetiszakaszunk (Vájákhél) a Szentély tárgyairól szól.

Mózes egybegyűjtötte Izrael fiainak egész községét és mondta nekik: Ezek azok a dolgok, amelyeket parancsolt az Örökkévaló, hogy megtegyétek azokat. Hat napon át végeztessék munka, de a hetedik napon legyen nálatok szentség, szombati nyugalom az Örökkévalónak…. (M.II. 35:1-2)

Hetiszakaszunk, a Vájákhél – jelentése: és egybegyűjtötte – narratív felütéssel kezdődik, és csak néhány mondat után tér vissza ismét a Szentély tárgyainak ismertetésére. Mózes a jom kipurt követő napon másodszor is lejött a Szináj-hegyről, és magával hozta a második két kőtáblát. Ekkor összegyűjtötte az egész népet, hogy igencsak részletes leírást adjon a Szentély és berendezési tárgyainak elkészítéséről. Mielőtt azonban ezeket elmondta volna, ismét felhívta a nép figyelmét a szombattartás fontosságára.

Miért éppen itt, a Szentély munkálatai közben emeli ki a Tóra a szombattartás fontosságát, amikor előtte és utána is a Szentély építésével foglalkozik a szöveg? Bölcseink szerint, hogy éppen itt van a helye a szombati nyugalomra való figyelmeztetésnek, ugyanis a Tóra a tízparancsolatban nem fejti ki részletesen, hogy mit is jelent valójában a szombati munkatilalom.

A tórai szövegek értelmezésének egyik alapja, hogy az egymást követő szakaszok biztosan kapcsolatban állnak egymással. Ha tehát szakaszunkban a szombati munkavégzés tilalmának megismétlését közvetlenül követi számos munka felsorolása, abból bölcseink azt a következtetést vonták le, hogy mindezen munkák tilosak a hetedik napon.

A hagyomány e munkákat a „meláchá” szóval írja le; a munka szó e megfelelőjének meghatározott háláchikus, vagyis a zsidó jog szempontjából lényeges jelentése van. Ezek nem feltétlenül nehéz munkák, sokkal inkább a létrehozásról, alkotásról szólnak, és ilyen módon mégis tilalmasak számunkra szombaton, hiszen az Örökkévaló is megpihent a teremtés hetedik napján.

A Tóra két munkát emel ki, a cipelést és a tűzgyújtást, melyek tilalmasak ezen a napon, bölcseink azonban kifejtették azt a 39 „fő munkát”, melyeket a Szentély építéséből vezettek le, és melyek a szombati munkatilalom alapjává váltak. Ezekből a fő munkákból vezetik le a további tilalmakat – például a tűzgyújtás tilalmából a villanygyújtás tilalmát.

A meláchától, vagyis a háláchikus értelemben vett munkától való tartózkodás elismerése annak, hogy bár az Örökkévalótól lehetőséget és képességet kaptunk saját kreativitásunk kifejezésére, ezen a napon visszahúzódunk, és elismerjük az Örökkévaló Istent mint egyedüli teremtőt. Ezen a napon sok mindent másképp teszünk, mint hétköznapokon, és ez lehetőséget ad nekünk arra, hogy újra és újra felidézzük e nap különleges jelentőségét és szentségét.

A 39 főmunka hat kategóriába csoportosítható.

  1. Földdel kapcsolatos munkálatok, pl.: szántás, vetés, cséplés, betakarítás, válogatás, szitálás, sütés.
  2. Textilfüggönyök készítéséhez kapcsolódó munkák, pl.: szövés, fonás, csomózás, festés, varrás, tépés.
  3. Bőrből készült függönyök készítéséhez kapcsolódó tevékenységek, pl.: állatok levágása, megnyúzása, cserzés, vonalazás, darabolás.
  4. A pusztai Szentély gerendáinak elkészítéséhez fűződő munkálatok: írás és kitörlés.
  5. A hordozható Szentély összeállításával és szétszedésével kapcsolatos munkák: építés és lerombolás.
  6. A Miskán végső munkálatai: tűz meggyújtása és eloltása, cipelés, egy folyamat legutolsó lépésének elvégzése.

Hetiszakaszunk a fentiek mellett Becálel ben Uri és Oholiáv ben Áchiszámách vezető művészek kijelölését is megismétli:

Mózes pedig mondta Izrael fiainak: Lássátok, névleg szólította az Örökkévaló Becálélt, Uri fiát, Chúr fiát, Júda törzséből; és betöltötte őt isteni szellemmel, bölcsességgel, értelemmel és ismerettel minden munkában… És tanításra való képességet adott az ő szívébe; ő neki és Oholiávnak, Achiszámách fiának, Dán törzséből. Betöltötte őket a szív bölcsességével… (M.II. 35:30-35)

Mi is ez a három ajándék, melyeket Isten Becálelnek adott? Bölcseink úgy magyarázzák, hogy Becálél a teremtés titkainak birtokosa lett, képessé vált arra, hogy „összekapcsolja azokat a betűket, melyekkel az [Örökkévaló] az eget és a földet teremtette” (Bráchot 55a), és ennek a különleges tudásnak a segítségével volt képes a pusztai sátorszentély elkészítésére. Honnan tudjuk ezt? Slomó (Salamon) király Mislé – Példabeszédek című könyvében (3:19-20) írja:

Az Örökkévaló bölcsességgel alapította a földet, megszilárdította az eget értelemmel; tudása által hasadtak meg a mélységek és a fellegek harmattól csepegtek.

Ugyanaz a három kvalitás, vagy képesség jelenik meg mindkét esetben. Chochmá – bölcsesség, melyre az alapok és a szerkezet finom egyensúlyának megtervezéséhez van szükség. Ahogyan a Teremtő világa mögött is meghúzódik a bölcsességből fakadó egyensúly, ugyanúgy a művésznek is meg kell terveznie a kompozíciót, hogy létrejöhessen az egész alkotás harmóniája.

A második képesség, a biná az átlátás, az értelmezés képessége, mely az Eget, a spirituális világot képviseli a bölcs uralkodó leírásában. A művészetben pedig azt a csodát jelenti, ahogyan a művész alkotása által spiritualitást, gondolatokat, inspirációt ébreszt bennünk.

Végül a harmadik attribútum, a dáát, vagyis a tudás a részletekre való odafigyelés képességére utal. Isten az esőt és a harmatot tudással teremtette, pontosan odafigyelve a legkisebb részletre is. Ez a művészetekre is igaz, az alkotónak a legkisebb részletre is oda kell figyelnie, hogy megfelelő részt alkossa az egésznek, pontosan illeszkedve a neki kijelölt helyre.

Becálel ismerte ezt a titkost tudást, mellyel Isten a világot teremtette. Szüksége is volt erre a különleges tudásra, hiszen csakis ennek a birtokában volt képes megalkotni az Örökkévaló hajlékául szánt pusztai Szentélyt, hogy az megfelelő lakhelye legyen az isteni Jelenlétnek. Adja az Örökkévaló, hogy minél hamarabb felépülhessen a harmadik Szentély, mely örök időkig fog állni! Addig is, a Szentély Intézet munkatársai mindent elkövetnek, hogy a lehető legtöbb tárgy készen várja ezt az épületet, hogy azonnal megkezdődhessen benne az istenszolgálat. Látogassanak el a hetiszakaszról szóló kisfilmünkkel a Jeruzsálemben látható arany menórához, és ismerjenek meg még több részletet a hetiszakaszból!

zsido.com

 

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.

zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287

 

Megszakítás