A félünnep szabályai

A félünnep, avagy héberül chol hámoéd (az ünnep hétköznapja) peszách és szukot ünnepének első és utolsó (a diaszpórában az első kettő és az utolsó kettő) napjai közötti időszak neve. Mit tehetünk és mit nem ezeken a napokon?

Az első (két) nap és az utolsó (két) nap jom tov, azaz ünnep, és így a szombathoz hasonló munkaszünet van érvényben, a közbülső napok azonban sokkal kevesebb megszorítással járnak.

Ebben az évben a közelgő peszách ünnepén szombat (és Izraelen kívül vasárnap), illetve a következő péntek (és szombat) a jom tov, szombat (illetve vasárnap) estétől a csütörtöki naplementéig pedig a chol hámoéd.

Szukotkor egy nappal hosszabb a chol hámoéd időszaka, melyet a smini áceret ünnepe köve.

A chol hámoéd napjai ünnepélyesek, ám sokban a hétköznapokhoz hasonlatosak, hiszen ilyenkor használhatjuk az elektromos berendezéseket, utazhatunk, főzhetünk, vásárolhatunk. Aki megteheti, ilyenkor szabadságot vesz ki, de ha ez nem lehetséges, vagy jelentős anyagi veszteséggel járna, akkor megengedett a munkába járás. Mosni, írni azonban ezeken a napokon sem szokás. Illik ünnepi öltözéket hordani. Az ünnepekre vonatkozó speciális előírások, mint a peszáchi kovászos tilalom, vagy szukotkor a sátorban étkezés és alvás, illetve a négy növényből álló csokorra mondott áldás ilyenkor is érvényben van. Ünnepi étkezést (szeudát) és kidust nem tartunk, de illik gazdagon terített asztal mellett étkezni.

A vallásos családok ezeket a napokat kirándulással, rokonlátogatással, közös programokkal töltik. A zsinagógákban az adott ünnep liturgiája szerint imádkoznak, Tórát olvasnak és elmondják a hálél és a muszáf imát. Bizonyos közösségekben felveszik a tfilint (imaszíjakat) az ima első részében, máshol (haszid és keleti közösségekben) azonban tfilin nélkül imádkoznak félünnepeken.

Ahogy említettük, chol hámoéd napjain bizonyos megszorításokkal lehet munkát végezni. Melyek ezek a szabályok?

Megengedett tevékenységek:

  • Bármilyen, főzéssel kapcsolatos munkafolyamat
  • Bármilyen, gyógyítással kapcsolatos tevékenység
  • Olyan tevékenységek, melyek elhalasztása anyagi veszteséggel járna. Ha el lehetett volna végezni az ünnep beállta előtt, de szándékosan nem tettük meg, akkor nem végezhetjük el a félünnep napjaiban sem.
  • Kereskedelmi tevékenységet csak abban az esetben lehet folytatni, ha az a közösség ünnepi szükségleteit elégíti ki, vagy az üzlet bezárása jelentős anyagi vesztséget jelentene. Ezzel együtt a vallásos zsidó boltosok csökkentett nyitvatartási időben dolgoznak chol hámoéd idején.
  • Üzleti könyvelést vezetni tilos, kivéve, ha fontos információ felejtődne el, mely veszteséget okozna.
  • Vásárolni csak az ünnepi szükségletek érdekében megengedett, kivéve, ha egy bizonyos árucikk már nem lesz elérhető az ünnep után, vagy csak jelentősen drágábban.
  • Az írást kerülni kell, ha mégis elengedhetetlen, akkor némi változtatással lehet.
  • Mosni nem szabad, kivéve az ünnepen szükséges ruhadarabokat, melyeket nem lehetett az ünnep előtt kimosni.
  • Mezőgazdasági munkát végezni tilos, kivéve az öntözést és az ünnepre szükséges termés betakarítását. Ebben az esetben is felmentést ad a jelentős anyagi veszteség.
  • A hajvágás és a borotválkozás tilos, bár különleges esetekben lehet kivételt tenni.
  • A körömvágás megengedett, amennyiben vágtunk körmöt az ünnep beállta előtt.
  • Böjtölni tilos.
  • A temetéseken nem mondunk gyászbeszédet ebben az időszakban.
  • Házasodni nem szokás, de eljegyzést lehet tartani.
  • Alkalmazhatunk olyan szegény zsidó embert, aki rászorul a bevételre.

zsido.com

Forrás: Chabad.org

  • Küldés emailben