Mire mondjuk az áldást?
Miről szól a múlt héten tárgyalt vita? A kérdés tulajdonképpen az, hogy mire mond áldást az áldásmondó. A Sulchán áruch szerint arra mondja, amit ő maga fog olvasni – régen arra, amit hangosan olvasott, ma arra, amit halkan. De ha egyáltalán nem olvas, akkor felesleges az áldás. A MáHáRIL szerint ezzel szemben a felhívott arra mondja az áldást, amit a báál koré fog felolvasni, ezért nem akadály, ha ő maga nem tud olvasni, akár azért, mert nem tud olvasni, akár azért mert nem lát.
A Mágén Ávrahám a Sulchán áruchoz írt kommentárjában (139:4.) azt mondja, hogy még híres nagy rabbik zsinagógáiban is elterjedt szokás, hogy felhívják a vakokat a Tórához.
Vannak, akik szerint a kabbala alapkönyve a Zohár (2:206a. végén) ellentétes véleményt fogalmaz meg, miszerint a felhívott semmiképp ne olvasson a báál koréval, hasonlóképpen ahogy a Sinai-hegyen is csak egy hang olvasta fel a Tízparancsolatot (lásd Bét Joszéf OC 141:[2.]; Vözot háTorá uo. 275–279. oldal). Ám a Rebbe RáSáB, az ötödik lubavicsi rebbe szerint (Torát Sálom responsum 7. fejezet végén) ez nem helyes értelmezés, és a kabbala is egyetért a Sulchán áruchhal abban, hogy akit felhívnak a Tórához, az kell, hogy olvasson a báál koréval.
Hogyan olvassunk Tórát biztonságosan?
Ezek után térjünk vissza az eredeti kérdéshez, hogy hogy lehet a tóraolvasást biztonságos környezetben lebonyolítani, hiszen az biztos, hogy a felhívottnak a báál koré mellé kéne lépnie, míg áldást mond, és figyelemmel kell kísérnie a felolvasást.
A rabbik több variációval álltak elő a probléma megoldására.
- Amíg a felhívott odalép a Tórához és áldást mond, addig a báál koré eltávolodik a felolvasó pulttól két méterre. Amikor elhangzott az áldás (anélkül, hogy a felhívott megcsókolná a Tórát, a fertőzés elkerülésének érdekében), a felhívott lépjen távolabbra, a báál kore pedig lépjen vissza. A felhívott, ha két méterről tudja követni a felolvasást a szemével és olvasni vele halkan, kövesse, ha nem, akkor, a MáHáRIL véleménye alapján, nincs semmi probléma (lásd erről: Minchát Ásér – Corona responsum 23. fejezet). (Van, aki ennél tovább akart menni, és úgy vélte, a felhívott ne is lépjen a Tórához, és messziről mondja az áldást [lásd Heárot ubiurim 1179. szám 92. oldal], ezzel a véleménnyel azonban én nem tudok egyetérteni.)
- A Sulchán áruch (uo. 143:5.) beszél egy olyan helyzetről is, amikor egy közösségben csak egy ember tud áldást mondani – ekkor a Sulchán áruch szerint őt kell hétszer felhívni. Ez alapján megoldás lehet hétszer felhívni a báál korét.
- Hallottam egy teljesen újszerű megoldást is, egy chicagói rabbi nevében. Eszerint két Tórát vesznek elő az olvasáshoz, az egyiket a bimára helyezik, a másikat valahol a zsinagógában nyitják fel. A felhívott ehhez a másodikhoz megy oda, ott mondja el az áldást és ebben követi halkan a báál korét, aki pedig a bimára tett Tórából olvas. Az ötlet eredeti, szerintem nincs a rabbinikus irodalomban semmi ehhez hasonló megoldás.
Egy picit kapcsolódik ez ahhoz a kérdéshez, hogy ki lehet-e venni egy Tórát és olvasni belőle akkor, amikor nem kötelező, ahogy az felmerül Hosáná rábákor is, amikor szokás elolvasni a teljes Mózes öt könyvét. Vannak (magyar haszidok között is), akik ehhez egy Tórát vesznek ki, és abból olvasnak (Nité Gávriel, Szukkot 75:3., Peszách 1. kötet 2:5.), de nem mindenki ért egyet ezzel a szokással (lásd írásom: Heárot ubiurim folyóirat 1178. szám 83. oldal). A chicagói megoldás annyiban hasonlít ehhez, hogy bár csak egy Tórából kötelező olvasni, mégis kettőt vesznek ki. Abban azonban különbözik, hogy mind a két Tórát azért veszik ki, hogy az egy kötelező olvasást tudják teljesíteni.
- Bár az első két megoldás tűnik egyelőre a legelterjedtebbnek, van még egy praktikus lehetőség is. Ahol van elég ember, aki tud Tórát olvasni, ott őket hívják fel, és maguknak olvasnak. Ez azonban nem minden közösségben megoldható.
- További praktikus megoldás a tóraolvasó-asztalhoz egy plexi védőlapot építeni, ami elválasztja a felhívottat és a felolvasót. Miután tudomást szereztem erről az ötletről, én magam is ezt a megoldást választottam, így mi is ilyet építettünk a Bét Menáchem iskola udvarán, és így olvastunk egymás közelében a Tórából.
Adja az Örökkévaló, hogy elmúljon már a járvány és tudjunk rendesen zsinagógába menni és Tórát olvasni!
Oberlander Báruch
