Szegedi Csanád folytatta a „Kitörés a gyűlölet örvényéből” című előadássorozatát. Az egykori politikus április végén tartott előadást Szegeden több száz diák előtt a piarista gimnázium dísztermében. Az eseményről a BBC részletes beszámolót készített.
A volt szélsőjobboldali európai parlamenti képviselő elmondta, azért tartja fontosnak, hogy iskolákban tartson előadásokat, mert talán az ő élete másként alakult volna, ha fiatalon találkozik olyan hiteles emberrel, akivel nyíltan lehet beszélni az antiszemitizmusról, előítéletekről, nacionalizmusról, vagy akár a zsidóságról.
„Hazafinak, patriótának lenni természetes és pozitív dolog. Szeretem Magyarországot, a szó legnemesebb értelmében hazafi vagyok, de megvetem a kirekesztés minden formáját.” – mondta el Szegedi Csanád, aki hozzátette, hogy igenis lehet egyszerre büszke magyarnak és büszke zsidónak lenni. A tizenéves fiataloknak kifejtette, hogy talán a legveszélyeztetettebb korosztályhoz tartoznak, mert még nem rendelkeznek kikristályosodott identitással, ugyanakkor az internet által már most hozzájuthatnak a szélsőséges ideológiákhoz. „Ti potenciális antiszemiták vagytok, ugyanúgy ahogy potenciális orvosok, feltalálók, mérnökök, színészek vagytok. Ti döntitek el, hogy melyik utat választjátok, hogy mi lesz belőletek. Én azt javaslom, hogy tanuljatok mások hibáiból, zárjátok ki a gyűlölet minden formáját az életetekből” – zárta előadását Szegedi.
A Tett és Védelem Alapítvány által támogatott rendezvény második felében kérdéseket lehetett feltenni az előadónak. „A kirekesztő életfelfogásnak az a legnagyobb veszélye saját személyetekre nézve, hogy miközben másokat különböztetsz meg, mert nem tudod tolerálni, ha valakinek más a bőrszíne, vallása, világnézete, a folyamat végén magadat zárod karanténba” – válaszolta egy kérdésre Szegedi Csanád.
Az iskolai előadásról a BBC is tudósított. A beszámoló szerint a hallgatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az egykori politikus ismert-e zsidókat, mielőtt felfedezte származási gyökereit, illetve hogyan reagál ma, amikor antiszemitizmussal találkozik? Szegedi válaszában leszögezte, hogy „az antiszemitizmushoz nincs szükség zsidókra, mert hamis előítéleteken alapszik. Ez egyfajta kivetülése az egyén félelmének és az önbecsülés hiányának”.
Az előadás után Szegedi Csanád külön megbeszélést folytatott a gimnázium tanáraival, hogy megvitassák, miként lehet tenni a fiatalság körében terjedő antiszemitizmus és rasszizmus ellen.
A BBC újságírójának kérdésére a Jobbik látszólagos mérséklődéséről azt mondta, hogy szerinte „Vonának ugyan vissza kellett fordulnia középre, de a párt még mindig tele van olyanokkal, akik a párthoz annak radikális, nacionalista és szélsőséges jellege miatt csatlakoztak, és ebből nem akarnak visszavenni. Ez pedig korlátozza a mérséklődés lehetőségét”.
Szegedi Csanád a brit közszolgálati médiának adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a magyar emberek nem antiszemiták, habár létezik antiszemita diskurzus a társdalomban. Úgy látja, hogy a zsidóság számára Budapest nagyszerű hely – a benne lévő kóser éttermekkel, zsinagógákkal és zsidó üzletekkel. „Szabadon képviselheted a kultúrád és gyakorolhatod a hitedet. Lehet, hogy viccesen néznek rád, ha kipát hordasz, de nem fognak leköpni vagy fizikailag bántalmazni, mint az előfordulhat Franciaországban vagy Belgiumban” – mondta Szegedi, aki azt is elárulta, hogy nincs számára visszaút a politika világába.
„A magyar nacionalizmus paradox lényege, hogy miközben büszkék vagyunk saját eredményeinkre, nem vagyunk hajlandóak azt figyelembe venni, amit mások értek el. Félünk attól, hogy az ő kultúrájuk ugyanolyan értékes lehet, mint a miénk” – nyilatkozta a BBC-nek.