800 éves zsinagóga romjaira bukkantak Bulgáriában

A mai Bulgária területén már legalább 2000 éve élnek zsidók. Egy most folyó régészeti kutatás során feltehetően Bulgária középkori fővárosa, Tarnovgrad (mai nevén: Veliko Tarnovo) egykori zsidónegyedére bukkantak.

Az ásatást vezető tudós, Dr. Mirko Robov úgy véli, hogy a területen feltárt XIII. századi, kéthelyiséges épület egy zsinagóga romja lehet, s nem egy templomé, ahogyan azt korábban gondolták. A most fellelt régészeti emlékeket a Trapezica dombon találták, egy középkori erőd melletti területen. A régészek szerint az 1240-es években emelt épület egészen a város 1393-as pusztulásáig állt fent, amikor az ottomán csapatok elfoglalták és a földdel tették egyenlővé Tarnovgradot.

“Természetesen még további adatokra van szükségem, hogy teljesen biztos legyek a dologban. Reményeim szerint a következő régészeti idényben további bizonyítékokra bukkanok, de alapvetően biztos vagyok benne, hogy helyes a feltételezésem” – mondta a régész.

A Bulgária északi részén fekvő Veliko Tarnovót gyakran a cárok városaként emlegetik, mert ez volt a második bolgár birodalom központja. A török határhoz való közelsége és a rajta áthaladó kereskedelmi útvonalak, valamint a Jantra-folyó miatt kiemelt stratégiai jelentőséggel bírt. Az óváros három dombra épült, s ezek egyike a Trapezica, amely a zsidónegyednek is otthont adott.

“Trapezicán állt Tarnovo környékének második legfontosabb erődítménye. Tarnovo, mint főváros, rendkívül sok etnikumnak adott otthont, többek között zsidóknak is” – mondta Dr. Robov.

Ha a vélekedés igaznak bizonyul, akkor Bulgária egyetlen zsinagógáját fedezték fel ebből a korszakból. Ezzel együtt az országban már feltártak egy sokkal korábbi zsinagógát is Plovdiv közelében, melyet a III. században emeltek. A zsidók kis számban feltehetően már az első szentély pusztulása utáni időkben (2500 évvel ezelőtt) megjelentek a Balkánon, ahová Kis-Ázsia érintésével jutottak el. A polgári időszámítás szerinti 135-ben levert Bar Kochba szabadságharc során vert érméket is találtak ezen a területen, melyek talán a rabságba vetett és elhurcolt zsidó felkelőktől származnak.

Bár a középkori bulgáriai zsidó közössé élete viszonylag jól dokumentált, a zsidókhoz köthető régészeti anyag eddig nem került elő. A most talált romok ezt az űrt tölthetik be.

“Ez az épület nem templom volt, mert azokat másképpen tervezték és építették. Itt a belső falakat bevonták, ám nem festettek rájuk képeket. Ezért kötöm össze ezt az épületet egy másik etnikai csoport vallási szokásaival” – mondta Robov.

Az épület két helyiségből állt: a keleti terem falát dísztelen habarccsal vonták be, oszlopok tartották és keleti falába apszist építettek. A másik, nagy méretű szoba, melynek falai 11.5X14 méter hosszúságúak, kövekből és vályogból épült. Ennek a nyugati oldalán volt a bejárat.

“A nyugati világban kétféle épületnél alkalmaztak apszist: templomoknál és étkezőhelyiségeknél. Ennek az épületnek azonban más funkciója volt. A szerkezete és a keletre néző elrendezés feltehetően valamilyen kulturális célt szolgált. A város középkori zsidó közösségének minden intézménye a Trapezica erőd környékén volt. Itt volt a lakónegyedük és a temetőjük is. Mindezekből azt a következtetést vontam le, hogy az épületet a tranovói zsidó közösség használta vallási célokra” – magyarázta Robov.

A romok között hatágú csillag-motívumokat is találtak, mely ma közismert zsidó szimbólum, ám csak a későbbi időkben vált azzá. Ezzel együtt a Dávid-csillag díszítést csak a Trapezica erőd környékéről előkerült cseréptöredékeken találtak, máshol nem. A régész szerint a domb neve is utalhat a zsidó jelenlétre. A „trapeza” szó jelentése pénzváltóasztal. A pénzváltás jellegzetes zsidó foglalkozás volt.

A kutatások szerint a XIV. századi Tarnovóban igencsak megbecsülték a zsidó közösséget, elsősorban Iván Alexander cár második felesége, Sára-Theodora miatt, aki tarnovói zsidó családból származott. Egy korabeli könyv, “A tarnovói Theodosius élete” beszámol arról, hogy a zsidók sértegették a papokat, mert “nagy önbizalmuk volt a királyi udvarban elért befolyásuk miatt”. Az is igaz azonban, hogy a kikeresztelkedése után Theodora néven uralkodó cárné ellenségesen viszonyult a zsidókhoz, illetve a középkori zsidónegyed meglehetősen izolált helyen, az erőd oldalában kapott helyet, a falakon kívül. Hiába voltak gazdagok és befolyásosak, térben elkülönítették őket a keresztény lakosságtól, ahogyan ezt Demetrios érsek elrendelte.

A Trapezica domb erődjének feltárása már 15 éve tart, de anyagi okok miatt számos alkalommal félbe kellett szakítani a munkát. “Ha a bolgár kulturális minisztérium hajlandó továbbra is finanszírozni az ásatást, 2020-ra az egész épületet a felszínre hozzuk és átvizsgáljuk” – mondta Robov.

zsido.com

Forrás: TOI

  • Küldés emailben