8 + 1 tény az ikrekről

A Tórából szombaton a Toldot hetiszakaszt olvassák fel, melyben szerepel Jáákov és Észáv (Ézsau) születésnek története. Nézzük tehát, milyen kontextusban szerepelnek az ikrek a zsidó hagyományban:

  1. Az ikrek kvintesszenciája: Jáákov és Észáv

A Bibliában említett első és egyben leghíresebb ikerpár Jicchák és Rivka (Izsák és Rebeka) két fia: Jáákov és Észáv, akik minden bizonnyal kétpetéjű ikrek voltak, hiszen nemcsak természetükben, de kinézetre is különböztek egymástól:

És kijött az első, vörhenyes, egészben olyan, mint egy szőrös köpeny, és elnevezték Ézsaunak. Azután kijött az ő testvére, és keze belefogódott Ézsau sarkába és elnevezték Jákobnak… És felnőttek a fiúk és lett Ézsau vadászathoz értő ember, a mező embere, Jákob pedig jámbor ember, sátorlakó. (M.I. 25:25-27)

Amint azt a tórai szövegben is olvashatjuk, az Örökkévaló Rivka kérdésére válaszolva azt mondta a második ősanyának:

Két nép van méhedben és két nemzet válik ki bensődből; az egyik nemzet erősebb lesz a másik nemzetnél és az időseb szolgál majd az ifjabbnak. (M.I. 25:23)

Valóban, Jáákov a zsidó nép, Észáv pedig a rómaiak őse lett.

  1. Vagy mégsem kétpetéjűek?

Jáákov a kezével kapaszkodott Észáv sarkába a születésükkor, ez csak akkor lehetséges, ha egy magzatburokban voltak, és a köztük levő különbséget a mára már ismert ikertranszfúziós szindróma okozhatta: az ikerpár egyik fele jobban fejlődik, elszívja az anyaméhben a tápanyagokat a másiktól. A különböző környezet – Észáv a mező embere volt, Jicchák sátorban ült és tanult – és természet pedig alakíthatta az ikreket másként.

  1. Igazmondó ikrek

Bár a Tóra nem köt semmilyen, meghatározott jellemvonást az ikrekhez, vannak rabbik, akik azt mondják, hogy az ikrek általában egy kicsit gyengébbek másoknál, viszont hajlanak az igazmondásra. A héber תאומים – teomim, ikrek – szó betűi a jom emet – az igazság napja – kifejezést adják ki. Az igazság pedig állandó és ugyanolyan, ahogyan az ikrek is egyformák.

  1. Egy másik bibliai ikerpár: Perec és Zerách

A Tóra Jáákovon és Észávon kívül még egyetlen ikerpárt említ: Perec és Zerách Jehuda és Támár fiai voltak. A történet szerint születésükkor Zerách dugta ki először a kezét, ám Perec ugrott ki előtte, megszerezve ezzel az elsőszülöttséget. Az első ikerpárral szemben azonban ennek a párnak mindkét tagja jó, tisztességes, pozitív karakter volt, ahogy az a Tórában ugyan nem említett, de a midrásban szereplő ikrek többségéről elmondható.

  1. Ikrek a midrásban

A midrás (Berésit Rábá) szerint Káin egy, Hevel (Ábel) pedig két lány ikertestvérrel együtt született. Ennek nyomán van olyan hagyomány, mely szerint mindketten feleségül vették a saját ikertestvérüket, és a halálos kimenetelű vita alapját az adta, hogy ki vegye feleségül a fennmaradó lányt a hármas ikrek közül. Egy másik magyarázat szerint a két fiú maga volt egy ikerpár két tagja, hiszen a szöveg így szól:

Az ember pedig megismerte Évát, az ő feleségét; ez fogant és szülte Káint… Továbbá szülte annak testvérét Ábelt. (M.I. 4:1-2)

Vagyis azt sugallja, mintha a két fiú közvetlenül egymás után született volna. Más választásuk azonban egészen bizonyosan nem volt, mint hogy a saját lánytestvéreiket vegyék feleségül. Bölcseink megmagyarázzák, hogy „a világ kegyelemmel épült” mondat (Zsolt. 89:3) arra vonatkozik, hogy az Örökkévaló megengedte a testvérpárnak, hogy – a tórai parancsolatok ellenére – saját testvéreikkel házasodjanak. Bár a Tóra nem nevezi meg a lányokat – csak azoknak a nevét ismerjük meg a szövegből, akik szerepet játszottak a bibliai narratívában -, annyit azonban megjegyez, hogy „és nemzett fiakat és leányokat”.

  1. Szerepelnek-e más ikrek is a tórai történetekben?

A Széder olám hábá című könyv szerint – mely a polgári időszámítás szerinti második századból származó midrás-gyűjtemény -, Jáákov két felesége, Ráchel és Lea nem egyszerűen testvérek voltak, hanem ikrek.

Van olyan vélemény is, mely szerint Jáákov 12 fia közül mindegyik egy-egy lány-ikertestvérrel jött a világra, akikkel házasságot kötöttek. A középkori tóramagyarázó, Ibn Ezra szerint a tórai történetben szereplő Dina Zvulun (Zebulon) ikre volt, mások szerint pedig Binjáminnak két lány-ikertestvére is volt. A hagyomány arról is beszámol, hogy Joszef két fia, Menáse és Efrájim valójában ikrek voltak.

Chagall: Jáákov megáldja Efrájimot és Menásét

  1. A megváltás jele

Bölcseink között sokféle vélemény van a végső megváltással kapcsolatban. Arról is sokat írnak, hogy melyek azok a jelek, amelyek a megváltást előre jelzik a számunkra. Az egyik ilyen jel az egypetéjű ikrek születése – minél több egypetéjű ikerpár születik, annál közelebb van hozzánk a megváltás.

  1. Isten és Izrael

A midrás (Sir hásirim rábá) a zsidó népet Isten ikertestvéreként írja le. Ahogyan az ikrek a köztük levő örök kapocs révén megérzik, hogy mi történik a másikkal, úgy kapcsolódik össze az Örökkévaló is az ő népével. Jiszráel Hopstein rabbi, a kozsnici mágid (1737–1814) magyarázata szerint a tóraadásra is azért sziván hónapban került sor, mert annak a csillagjegye az Ikrek, és ez is kifejezi Isten és a zsidó nép ikrekhez hasonlítható kapcsolatát. Azt is tanulhatjuk ebből, hogy ami jó Istennek – a tóratanulás, a micvák betartása -, az jó a zsidó nép számára is.

Ez a gondolatkör jelenik meg a tisá beávi liturgiában is: „Az Ikrek csillagkép elkülönülve jelent meg, mert a testvérek vérét úgy ontották ki, mint a vizet”- olvashatjuk az év legszomorúbb napjának imái, a kinot között. Más szavakkal: a tragédia olyan hatalmas volt, hogy még az Ikrek csillagkép is, mely a sima testvéreknél jóval szorosabb kapcsolatot jelképez, kettévált.

Ráadás: ikrek az ikrekről J

Ha kedvet csináltunk az ikrekhez, akkor erre a linkre kattintva még többet hallhatnak a hetiszakaszban szereplő ikrekRŐL – ikrekTŐL.

  • Küldés emailben