Mint azt a hetiszakaszról szóló cikkünkben is említettük, a Vájécé szakasz egyik központi eleme a bárány. A bárány igen fontos szerepet játszik a zsidó hagyományban, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy ősapáink mind juhpásztorok voltak, és később is nagyon fontos szerepet játszott a juhtenyésztés, például a nép nagy vezetője, Mózes és Dávid király is pásztorkodott fiatalabb korában.

A kivonulás ünnepe, pészah központi eleme a bárány és a pészahi bárányáldozat, melyet csakis a Szentélyben mutathattak be, és ott kellett elfogyasztani is. Ros hásáná ünnepén, illetve az azt megelőző elul hónapban, és a tíz bűnbánó napon is megszólaltatjuk a kos szarvából készült kürtöt, a sófárt, melynek átható hangja felkelti bennünk az istenfélelmet és a megtérésre ösztönöz. Ros hásáná ünnepén sok helyen bárányfej kerül az asztalra annak kifejezéseként, hogy mindig elöl haladjunk, ne pedig hátul.

Természetesen nemcsak terelgették őseink a juhokat, hanem élelmük is volt az állat húsa, és áldozati állatként is szolgált. Tejét megitták, szarvából sófárt, gyapjából textilt készítettek, bőrét is többféleképpen használták fel.

Tárkonyos bárányleves

Húsos, glutén- és tojásmentes

1 kg bárányhús

2 fej hagyma

4 gerezd fokhagyma

8 szál sárgarépa

2 szál fehérrépa

1 nagy fej karalábé

2 krumpli

½ kg gomba

Só, bors, őrölt koriander, ízlés szerint

½ csokor tárkony

A hagymát feldaraboljuk, a répát és a fehérrépát felkarikázzuk, a karalábét és a krumplit felkockázzuk, a gombát megtisztítjuk és szeletekre vágjuk. A húst megmossuk, nagy lábosba tesszük, hozzáadjuk a zöldségeket, felöntjük vízzel, fűszerezzük. A tárkonyt tíz percre vízbe áztatjuk, majd megvizsgáljuk, nehogy bogár kerüljön általa az ételbe; a leveshez adjuk, lefedjük a lábost, és másfél órán át főzzük. Szükség esetén pótoljuk az elpárolgott vizet.

Megszakítás