700 éve elrejtett zsidó kincseket mutattak be Párizsban

A híres Colmari Kincset az Elzászban fekvő Colmar zsidó lakói falazták be, mielőtt pogrom vagy járvány végzett volna velük a XIV. században.

1863-ban felújítást végeztek egy cukrászdaként működő colmari lakóházban, a Rue de Juifs-en, azaz a Zsidó utcában. A megbontott falból számos értéktárgy került elő, amelyekről kiderült, hogy az épület egykori lakói rejtették el azokat sok száz évvel korábban.

A vizsgálatok szerint az 1348-ban Európa nagy részén végigsöprő pestisjárvány idején egy zsidó család helyezte biztonságba ily módon a vagyonát, köztük rubin-, smaragd- és türkizköves gyűrűket. A kincset a párizsi Museé de Cluny-ban őrzik, megannyi keresztény egyházi kiállítási tárgy között. A gyűjtemény elhelyezése jól szimbolizálja a zsidó művészeti örökséget, illetve a zsidó közösség ingatag helyzetét a múltban és a mai világban.

Egy különleges kiállítás keretében a kincseket ideiglenesen a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum középkori tárgyakra szakosodott részlegében, a Met Cloisters-ben állították ki.

“Úgy vélem, hogy a Colmari Kincs jelentősége annak személyes mivoltában rejlik. Valóban kincsről van szó, de nem az arany mennyisége, vagy a drágakövek mérete miatt, hanem mert egykori, hirtelen félbeszakadt életek emlékét őrzi. Ebben a személyességben áll az értéke” – mondta Dr. Barbara Drake Boehm, a Met Cloisters középkori művészeti gyűjteményének kurátora.

A Franciaország északkeleti részén, Strassbourg-tól nem messze fekvő Colmarban a XIII. század óta élnek zsidók. A bortermeléssel foglalkozó közösség zsinagógát, mikvét és iskolát épített, tagjai közül sokan jómódban éltek és Colmar legnagyobb kereskedői közé tartoztak. A városi feljegyzések szerint a hitközség rabbit és orvost is alkalmazott.

“Egyértelműen látszik, hogy a család életszínvonala folyamatosan emelkedett az évek alatt. Elég, ha csak a gyűrűkre pillantunk: a legrégebbi darab egy aranyozott ezüstgyűrű, üvegből készült kővel. Később már valódi drágakövek is megjelentek. Úgy tűnik, a család biztonságban érezte magát a városban” – mondta a kurátor.

Az elzászi zsidó közösség évtizedekig békében élt keresztény szomszédjaival. Az 1348-as pestisjárvány során azonban a zsidókat vádolták meg a kór terjesztésével, és a kutak megmérgezésével. Számos városban pogromokat rendeztek, és sok zsidót máglyán égettek el. Feltehetően a kincset elrejtő családot is hasonló sors várta.

A történészek szerint a Német-Római Birodalom lakosságának több mint a fele az 1348 és 1351 között tomboló pestisjárvány vagy az azt kísérő erőszak áldozata lett. Néhány évvel később már nyoma sem maradt az egykor virágzó zsidó közösségeknek. A mészárlás után elkobozták a zsidók minden tulajdonát. A Colmari Kincs azonban betekintést nyújt az elpusztított zsidó közösség egyik ismeretlen családjának életébe.

zsido.com

Forrás: TOI

  • Küldés emailben