Március végén Moshe Cohen, a Los Angeles-i Community Shul zsinagóga rabbija kilenc hónapnyi kemény edzés után sportruhára cserélte fekete öltönyét és kalapját, hogy rajthoz álljon a Los Angeles Marathon futóversenyen.
A rabbi célja az volt, hogy minél több pénzt gyűjtsön össze közössége ifjúsági oktatási programjára. „Eddig még soha sem futottam sehova. Talán csak a mellékhelyiségre.” – mesélte.
Cohen eredetileg jogász volt és Belfastban, Észak-Írországban élt. Harminc évvel ezelőtt költözött az Egyesült Államokba, ahol rabbinak tanult. Tavaly egy orvosi vizsgálat során cukorbetegséget diagnosztizáltak nála. Orvosa azt tanácsolta, mozogjon többet, így elkezdett rövid köröket futni a közeli parkban. „Először azt hittem, meghalok. De azért csak tovább futottam, nem adtam fel. Most pedig már a maraton következik.”
A verseny előtti időben Cohen éjszakai edzéseket tartott, félmaratonokat futott otthona és Hollywood között. „A hosszútávfutás különleges nyugalmat biztosít. Még fülhallgatókat sem viszek magammal, mint a többi futó. Elég a kipa a fejemen. Zenére sincs szükségem. Olyan extatikus állapotba kerülök a futástól, amit még a zsinagógában sem szoktam érezni. Eláraszt a békeség, és ilyenkor tudok a legjobban gondolkodni.”
A zsinagóga elnöke arra biztatja a híveket, hogy rabbijuk minden lefutott mérföldje után adakozzanak legalább egy dollárt. Saul Blinkoffot nagyon meglepte Cohen rabbi elszántsága. „Eleinte azt hittem, csak viccel. Nem gondoltam, hogy ez egy reális ötlet. De fantasztikus, hogy végül mégis eljutott idáig. Nagyszerű érzés lesz, amikor elfut mellettünk a versenyen. Az egész zsidó népért fut, nem csak a zsinagóga közösségéért.” – mondta.
A futás során összegyűjtött pénzt a Community Shul Bár- és Bát Micva programjára szánják. Ebben részt vehet bárki, függetlenül attól, hogy családja melyik közösséghez tartozik, vagy vallásos-e egyáltalán. A pénzből fizetik a reklámkampányt, és ebből vesznek fel egy segédrabbit is az oktatási munka bővítéséhez. Az ingyenes program során a gyerekek a zsidó vallásról, történelemről és Izraelről tanulnak. A városi holokauszt múzeum is társult velük, ők is részt vállalnak a munkában. A fiúktól nem várják el, hogy felolvassanak a Tórából a bár micvájukon, de egy beszédet kell tartaniuk, melyben a tanultakat foglalják össze. A szülőknek az ünnepség utáni kidus (fogadás) önköltségi árát kell megtéríteniük, és ingyen használhatják a zsinagóga helyiségeit. Nem várják el azt sem, hogy a család belépjen a közösségbe. „Az a célunk, hogy olyan zsidókat érjünk el, akik nincsenek túl szoros kapcsolatban a zsidósággal, őket szeretnénk megismertetni őseik hagyományával. Reméljük, hogy Cohen rabbi futása majd ránk irányítja a figyelmet, és sok gyereket küldenek hozzánk tanulni. Persze realista vagyok, és tudom, hogy a legtöbben nem változtatják meg drasztikusan az életmódjukat a mi programunk hatására, de már az is nagy dolog, ha jól érzik magukat nálunk, és kapcsolódási pontokat találnak a zsidó hagyománnyal.”
Forrás: Jewish Journal