A Negev fővárosának is nevezett Beer Seva északi bejáratánál egy új lakónegyed építési munkálatai során fedezték fel, hogy a második Szentély idejében is zsidó település állt ezen a területen.

Az épületmaradványok között kilencágú menórával díszített olajmécsest, a zsidó rituális törvényekhez illeszkedő mészkőedényeket és egy őrtornyot is találtak. A települést feltehetően a polgári időszámítás kezdete táján alapították, és fontos szerepet játszhatott a 35-ben levert Bár-Kochvá szabadságharcban. Erről tanúskodnak a földalatti járatok, melyeket a felkelők használtak búvóhelyként.

„A település mintegy 2000 m2-en terült el, és a lakóházak mellett több középület is állt benne, mint például sütödék, rituális fürdők, szemétlerakók és őrtornyok. Néhány épületen tűzvész nyomait fedeztük fel, ami arról tanúskodik, hogy egykor valamilyen katasztrófa érte a várost. Ez lehetett a római elnyomás ellen kitört nagy felkelés (i.sz. 69.) következménye is” – mondta Dr. Dániel Varga, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársa és Dr. Peter Fabian, a Ben-Gurion Egyetem kutatója.

Az ókori település Júdea királyságának déli határán feküdt, az ősi Beer Sevától a déli tengerpartig vezető út mellett. A stratégiai elhelyezkedés lehetett az oka annak, hogy egy nagyméretű, 10X10 méter alapzatú őrtornyot emeltek, melynek maradványait feltárták az ásatások során. A torony közelében egy lépcső maradványai is előkerültek, melyek az épület második szintjére vezethettek. Az őrtorony köveit a római katonák hordták el, hogy saját épületeik építésénél használják fel azokat.

A régészek számára nagy örömet jelentett, amikor előkerült egy olyan formájú olajmécses, mely Izrael déli területére jellemző, méghozzá menóra díszítéssel. „Feltehetően ez a kilencágú menóra legkorábbi művészi ábrázolása, ami eddig napvilágra került” – mondta Dr. Varga. A jeruzsálemi Szentélyben használt arany menóra hétágú volt, ezért a hétköznapi olajlámpásokon mindig több, nyolc-tizenegy ágú menórákat ábrázoltak, a templom iránti tiszteltből.

A lelőhelyen számos római rézpénz is előkerült, melyeket a tengerparti Askelonban, vagy a római birodalom más részén vertek.

zsido.com

Forrás: JPress

 

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.

zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287

 

Megszakítás