Igazi régészeti szenzációnak számít, hogy egy ősi város romjainak feltárásakor megtalálják a város nevét egy feliraton. Ez történt az Izrael déli részén fekvő Hálucá város maradványainak felfedezésekor.

A település számos történelmi feljegyzésben is szerepel, ám pontos helyszínét eddig nem ismerték teljes bizonyossággal. A kutatók ezt a várost azonosítják a bibliai Jehosua és Smuel könyvében szereplő Ciklág településsel.

„Hálucá fontos állomás volt a keresztény zarándokok számára, akik a Szináj-félsziget déli részén fekvő [a bibliai tóraadás helyszínének gondolt] Szent Katalin kolostor felé utaztak” – mondta Táli Erickson-Gini régész.

A három éve tartó ásatás a Kölni Egyetem, a Bonni Egyetem és az Izraeli Régészeti Hatóság közös projektje, Michael Heisenelmann professzor vezetésével.

A most napvilágra került, görög nyelvű felirat kiejtése Eluszá és Hálucá városát jelöli. Feltártak továbbá fürdőházakat, kilenc templomot, három fazekasműhelyt, piacteret, valamint egy oszlopcsarnokos épületet is. Az egyik templom mellett egy olyan lakószobát is találtak, melynek kőpadlója alá és falaiba kerámiacsöveket építettek, hogy a fűtésről gondoskodjanak. A régészek feltárták a település teljes alaprajzát, meghatározták a főutak helyét és az épületek stílusát is.

Hálucát a polgári időszámítás előtti IV. században alapították és annak a Fűszerútnak az egyik állomása volt, mely a mai Jordánia délnyugati részén fekvő nabateus városból, Petrából indult és Gázáig vezetett, mely abban az időben jelentős zsidó központ volt. A város aranykorát a IV. és VI. század között, a bizánci korban élte, amikor több tízezer lakosa volt és a Negev-sivatag egyetlen komolyabb településének számított.

„A város igen gazdag volt és ez kihatott az egész régióra. Elsősorban a Negev-fennsík híres borainak exportjából tettek szert jövedelemre” – mondta Erickson-Gini.

Háluca a VII. században pusztult el, de emlékét megőrizték a sivatagban vándorló arabok, akik Ál-Háliszának nevezték a helyet. Az első feltárásokat egy amerikai régész, Edward Robinson végezte 1841-ben. Az oszmán fennhatóság idején a város romjainak köveit Gázába és Beer Sevába szállították építkezésekre, így csak a föld alatt megőrzött leletek maradtak fent az utókornak.

zsido.com

Forrás: JPost

 

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.

zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287
Megszakítás