Egy tíz éves lány, Sirá Szófer régészeti foglalkozáson vett részt az iskolájával, amikor egy IX. században vert aranypénzre bukkant. 

Sirá a Netánjához közeli Cur Mosében él, és több száz környékbeli iskolással együtt a Lév Hásáron területi önkormányzat által szervezett régészeti programon vett részt. A lelet napvilágra kerülésekor egy ősi falu feltárásán dolgoztak. A település a bizánci és a korai muszlim korban (a polgári időszámítás szerinti V.-XI. század) élte virágkorát. A zsidó történelemben ez a Talmud és a gáonok kora.

„Hirtelen megpillantottam valami csillogó tárgyat és felvettem” – emlékezett vissza a pillanatra Sirá.

Az aranyérme emellett számos hétköznapi használati tárgy, üveg- és agyagedények, súlymértékek és egyéb érmék kerültek elő.

„Ezt az aranyérmét a bagdadi Abbaszida dinasztia egyik kalifája verette, amikor Izrael földje is az uralmuk alá tartozott. Az egydínáros érme 4 gramm aranyat tartalmaz, és feltehetően a IX. századból származik” – mondta Áchijá Kohén-Távor, a feltárást vezető Árieli Egyetem régésze. „Amikor ilyen leletre bukkanunk, sokszor felteszik a kérdést, hogy mennyi pénzt ér. Erre azt szoktam felelni, hogy az értéket nem csak pénzben lehet kifejezni, hanem abban a történelmi tudásban, amit az érme közvetít a számunkra” – tette hozzá.

zsido.com

Forrás: TOI

 

Megszakítás