Kedden volt 112 éve, hogy Herskovits rabbi elmondta székfoglalóját a Vasvári Sász Chevra zsinagógában.
Herskovits Jechiél Michel (Mihály) 1864-ben született orthodox zsidó családban. Tóratudásával már korán kitűnt a híres pozsonyi jesivában, ahol Rav Szimcha Bunim Szofer (Sevet Szofer) egyik kedvenc tanítványaként végzett. A fiatal Herskovits rabbi a szentéletű salgótarjáni Deutsch Mózes (1844-1931) rabbi Raijzel nevű leányát vette feleségül, majd apósa mellé szegődött és a vallásos szellem fő szószólója lett, ami egészen a vészkorszakig uralkodott a salgótarjáni orthodox hitközségben. Ezt követően Rav Jechiél a kiskunhalasi és miskolci hitközségekben lett a jámborság magvetője egészen 1905 tavaszáig, amikor a budapesti Vasvári Pál utcai Sász Chevra zsinagóga hívta meg rabbinak.
Rav Herskovits 1905. május 16-án, este 6 órakor monda el székfoglaló beszédét, melyet hatalmas érdeklődés övezett. Herskovits rabbi nem csak papja, de hamar gondviselő apja is lett a zsidó közösségnek. Nem csak a Vasvári Pál utca 5. szám alatt imádkozott, de itt is lakott, így a hozzá érkezők mindig felkereshették a bölcs rabbit. A szombat délutáni drósái nagy népszerűségnek örvendtek, az ünnepi beszédei pedig valósággal eseményszámba mentek. Szellemi vezetése alatt, az első világháborúban, Budapesten az egyetlen olyan zsinagóga volt a Vasvári, ahol rendszeresítették a „haza javáért és Isten segítségéért ájtatos imákat”.
1927 őszén Herskovits rabbi súlyosan megbetegedett; az állapotát ezrek kísérték aggódva, ám az emberi tudás már nem segíthetett rajta és 1927. december 31-én mocé sábeszkor (5688. tévét 8.) visszaadta lelkét az Örökkévalónak. Temetésére a Gránátos utcai (ma: Csucsor utca) orthodox temetőben, 1928. január 2-án, délben került sor; heszpedet, vagyis gyászbeszédet a végakaratának megfelelően nem mondtak, egyedül fia, – aki követte őt a rabbiszékben – Herskovits Dovid Elijahu (1890-1984) mondott könnyek között néhány búcsúszót.
Herskovits Jechiél Michel halálával egy nagy rabbit veszített el a Budapesti Talmud Egylet, viszont a vallásos szellemet megörökölte és megtartotta mai napig a Vasvári Pál utca 5., ahol ma, 112 évvel beiktatása után is minden nap összegyűlnek a zsidók imádkozni és Talmudot tanulni.
Cseh Viktor írása
Bibliográfia:
„Székfoglaló”, in: Egyenlőség (1905) 24. évf. 20. szám, p. 13.
„Istentiszteletek”, in: Egyenlőség (1914) 33. évf. 33. szám, p. 7.
„Herskovits Mihály rabbi halála”, in: Egyenlőség (1928) 48. évf. 1. szám, p. 16.
Továbbá: az eredeti hitközségi temetőkönyv alapján.
Megjelent az Emancipáció 150. évfordulója alkalmából a MAZSÖK támogatásával.
