1%-os felajánlás: Az adatvédelmi hatósághoz fordult az EMIH

Indokolatlan a különbségtétel a civil és az egyházi felajánlások között

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) hivatalos beadványban fordult Dr. Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökéhez az 1%-os felajánlásokkal kapcsolatban. Az EMIH azt kívánja elérni, hogy a civil és az egyházi felajánlásokra ugyanazok az előírások vonatkozzanak: ne csak a civil, hanem az egyházi 1% esetében is dönthessen úgy az adózó, hogy adatait megismerheti a támogatott szervezet. A NAIH elnöke támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és Varga Mihályhoz fordult a szükséges törvénymódosítás ügyében.

 Az EMIH által nemrég készített közvélemény-kutatás szerint a jelenlegi rendszer legnagyobb problémája az átláthatóság hiánya. Minden második megkérdezett (52%) vélekedett úgy, hogy a felajánlások felhasználása nem követhető. Amennyiben az egyházak megismerhetnék a számukra felajánlott 1%-ok forrását, a rendelkezések feldolgozásának jobb, hitelesebb auditálására nyílna lehetőség, ami növelné az átláthatóságot, illetve a bizalmat az adózók részéről.

Az 1%-os felajánlás során, az idei évtől kezdve a magánszemélyek engedélyezhetik azt, hogy a NAV megossza adataikat a kedvezményezett civil szervezettel, azonban az egyházak esetében erre nincs lehetőség. Az EMIH álláspontja szerint ez a különbségtétel nem indokolt és nem igazolható. Egy civil szervezet támogatása ugyanúgy utalhat a felajánló világnézetére, mint valamelyik egyház támogatása a felajánló vallására. Az a fontos, hogy az illető maga dönthesse el, engedélyezi-e az adatainak megosztását, vagy nem.

„Azt javasoljuk, hogy legyen lehetősége a rendelkező magánszemélynek arra, hogy engedélyezzék adatai megosztását a kedvezményezett egyházzal is. Sem a civil szervezeteknek, sem az egyházaknak szóló felajánlás és a felajánló védett adatai között nem lehet egyértelmű, közvetlen kapcsolatot feltételezni. Éppen ezért adatvédelmi okból sem tartjuk indokoltnak megkülönböztetni az egyházi és a civil 1%-ot. Azzal, hogy a rendelkező magánszemély engedélyezi adatainak megosztását a kedvezményezettel, elősegíti a rendelkezések feldolgozásának jobb auditálását is, amire jelenleg csak korlátozottan van mód. Meggyőződésem szerint, ha az egyházak is tudhatnák, ki ajánlotta fel adója 1%-át számukra, semmilyen adatvédelmi problémát nem okozna, ugyanakkor az egyik legfontosabb lépés lenne egy sokkal átláthatóbb rendszer irányába” hangsúlyozta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a hitközség beadványa kapcsán.

A felvetés létjogosultságát az EMIH által az idei évben elkészített kutatás eredményei is alátámasztják. Egyfelől a kutatásban résztvevők kétharmada (67%) gondolja azt, hogy szükség lenne valamilyen ellenőrzési lehetőséget biztosítani a felajánlások feldolgozása során a civil- illetve az egyházi szervezetek számára. Azok körében, akik nem élnek az egyházi felajánlás lehetőségével, minden ötödik megkérdezett (21%) azzal indokolta a passzivitását, hogy nem bízik abban, hogy valóban eljut a felajánlás a kiválasztott szervezethez.

Ráadásul a felajánlásból nem lehet egyértelmű következtetést levonni az adózó vallására vonatkozóan: a felajánlók 18 százaléka a kiválasztott egyház pozitív tevékenységét ismeri el, 10 százaléka egy közeli ismerős vagy hozzátartozó kérése alapján választ, míg 12 százaléka véletlenszerűen dönt.

Az EMIH kezdeményezésével Dr. Péterfalvi Attila is egyetért, és Varga Mihályhoz címzett május 8-i levelében arra kéri az adópolitikáért felelős minisztert, hogy segítse elő a szükséges törvényi változtatást az ügyben. Mint fogalmaz: „Álláspontom szerint a személyes adatok védelme szempontjából nincs akadálya annak, hogy az Szftv. lehetővé tegye, hogy a bevett egyházak részére felajánlást tevő adózók is önállóan rendelkezhessenek arról, hogy személyes adataikat a kedvezményezett megkaphassa. A két kedvezményezetti kör (civil szféra, bevett egyházak) esetében a különbségtételnek adatvédelmi szempontból nincs relevanciája. (…).Fontosnak tartom, hogy a civil szervezetek mellett, a bevett egyházak esetében is legyen meg a lehetőség arra, hogy az őket támogató személyekkel a kapcsolatot felvehessék, illetve a bevett egyházak támogatása esetén is növelhető legyen a felajánlások átláthatósága, és az adózók, az állami adóhatóság, valamint a kedvezményezett egyházak közötti bizalom Ezért az Infotv. 38. § (4) bekezdése a) pontja alapján javaslom, hogy amennyiben a levelemben leírtakkal egyetért, szíveskedjen kezdeményezni az Szftv. módosítását a nyilatkozattételi biztosítása, és a személyes adatok továbbíthatósága érdekében.”

 

 

Az EMIH 1%-os kutatásának további főbb megállapításai:

 

·         Az adózók harmada (34%) nem tud arról, hogy egyházaknak is lehet 1 százalékot felajánlani.

·         Az adózok fele (52%) szerint nem eléggé átlátható a jelenlegi rendszer.

·         Az adóbevallás-készítők háromnegyede (75%) szerint szükséges lenne a NAV részéről egy visszajelzésre arról, hogy feldolgozásra került az 1+1%-os felajánlásuk.

·         Az adóbevallást készítők közel kétharmada (64%) szerint az egyházaknak és a civil szervezeteknek is lehetőséget kéne adni arra, hogy ellenőrizhessék a felajánlások feldolgozását.

·         Minden tizedik felajánló (10%) véletlenszerűen dönt arról, melyik egyházat támogatja.

·         A vallásukat aktívan gyakorlók negyede (26%) túl alacsonynak találja az összeget, ezért nem ajánlja fel.

·         Ugyanennyien (26%) gondolják közülük azt, hogy az egyházakhoz el sem jut a támogatás.

 

 

Az EMIH által készíttetett 1200 fős reprezentatív kutatás alapján,18-59 korosztály – 2015. március

 

 

  • Küldés emailben